Sokkal több magyar élhette volna túl a járványt, ha egészségesebben élt volna!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nem áll jól Magyarország a koronavírus járvány következetében meghalt betegek számát tekintve; itthon lakosságarányosan sokkal többen halnak bele a COVID-19-be, mint “indokolt” lenne. Még azzal együtt is, hogy

a hivatalos tájákoztatás szerint szigorúbb a statisztika Magyarországon, mert olyan embereket is beleszámolnak a járványstatisztikába, akik haláluk pillanatában fertőzöttek voltak ugyan, de nem abba haltak bele.

Noha ez az adat is (mint szinte bármilyen adat, ami a járvánnyal, illetve a járvány elleni védekezéssel összefügg) politikai termék lett, amelyet a különféle politikai érdekcsoportok szeretnek a saját maguk szájíze szerint bemutatni és így-úgy magyarázni; érdemes a számok mögé nézni, és kideríteni, miért ilyen rosszak a halálozási adatok.

Rossz bőrben a magyar: nem figyelnek az egészségükre a legtöbben

Lapunk számos szegedi szakemberrel, orvossal, klinika szaktekintéllyel beszélt az elmúlt a napokban, és bár nem volt érdemi vita köztük az okokat ecsetelve, senki nem akarta adni a nevét az interjúhoz. Azt mondták ugyanis, hogy túlságosan átpolitizálódott a téma, ebből inkább kimaradnának.

A szakemberek véleménye szerint a magyarok általánosan rossz egészségi állapota az oka annak, hogy sokan meghalnak. Más szavakkal,

ha a magyarok jobban odafigyelnének az egészségükre, akkor túlélhetnék a vírust. Úgy, ahogy azt az egészségesebb “nyugatiak” túl is élik.

Lapunk kontrollkérdésekkel fordult a fentiek után Boldogkői Zsolthoz. A szegedi professzort ugyan rendre fenyegetik és támadják szakszerű – és sokszor nem népszerű – nyilatkozatai miatt, de tudását senki nem kérdőjelezi meg (egy bizonyos értelmi szinte fölött).

Arra a kérdésünkre, miszerint kijelenthető-e az, hogy az európai összevetésben tényszerűen bizonyítható „rossz“ egészségi állapot miatt olyanok is belehalnak a vírusba itthon, akik túl is élhetnék ezt, ha egészségesebbek lennének, a szegedi kutató azt mondta:

Igen, egyértelműen ez a helyzet.

Az viszont kérdéses szakmai szemmel, hogy egészen pontosan mekkora szerepet is játszhat a magas hazai covid-halálozási adatokban a magyarok általános egészségi állapota.

“Tudomásom szerint olyan nyilvános adatok, amelyek számszerűsítenék az általános egészségi állapot és COVID általi megbetegedés, illetve halálozás közötti összefügést, nem állnak rendelkezésre.

Elég jól ismerjük viszont a kockázati tényezőket, melyek tekintetében nem állunk túlságosan jól, sőt, igen rossz a helyzet

– magyarázta a professzor. Majd sorba is vette ezeket. (Az egyes állításai mellé pontos, hiteles forrásokat, adatokat, táblázatokat és számsorokat mellékelt Boldogkői Zsolt; de ezeket most helyhiány miatt kihagyjuk a cikkből: csak a tényeket és megállapításokat közöljük).

“Az elhízottság a COVID egyik legfontosabb rizikótényezője. Az EU-ban évek óta Magyarország áll a dobogó tetején, az OECD országokban is „előkelő” helyet foglalunk el. A SARS-CoV-2 brit variánsa az elhízott gyermekekre is veszélyes. Az ún. testtömeg-index (BMI) 30-as érték felett állapít meg az elhízottságot. A magyar populáció átlagértéke 28,5 volt egy 2006-210-es felmérés szerint, jelentősen megelőzve a 2. helyezett Egyesült Királyságot (26,1) és a 3. Írországot (23,0). A szív és érrendszeri betegségek szintén fontos kockázati tényezőt jelentenek. A keringési rendszer problémái miatt bekövetkezett halál gyakorisága tekintetében jóval az EU-s átlag felett „teljesítünk”. Ezen belül, magas vérnyomás betegségben, egy 2014-es felmérés szerint, az EU-ban a magyarok szenvednek leginkább (férfiak 1., nők 2., két nem összesítve 1. hely). Szívroham általi halál gyakoriságában pedig egy-két ex-szocialista ország előz meg minket az EU-ban. Mind az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetében hazánk az EU-s átlagtól rosszabb mutatókat produkál.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik legfontosabb rizikótényező a COVID tekintetében. Európában, Törökországot követően, hazánkban halnak meg a legtöbben ebben a betegségben. A májbetegségek halálozási statisztikájában is igen rosszul állunk, az EU-ban csak Románia előz meg minket. Európában a rákbetegség halálozási arányát tekint a hazai nők a 3., a férfiak pedig a 4. helyen állnak (2018).

Volt idő, amikor a magyarok vezették a tömény szeszfogyasztásban a világranglistát, ma már az EU-ban sem mi vagyunk az elsők, de még mindig igen rossz a helyzet. A dohányzást tekintve az EU-ban a 6. helyen álunk (2016). Viszont, a fizika aktivitás tekintetében majdnem sereghajtók vagyunk, csak a portugálok és a horvátok fordítanak tőlünk kevesebb időt a testi egészségük karbantartására (2017).

Összegezve, a COVID kockázati tényezői között számos ún. komplex betegség szerepel, melyek statisztikáiban hazánk nem áll túl jól. A jelen járvány által okozott megbetegedések és elhalálozások jelenlegi magas számát illetően ez a tény feltehetően igen sokat nyom a latba

– összegezte Boldogkői Zsolt. Hozzátette, hogy a szociális távolságtartó intézkedések, a fegyelmezettség, illetve a védőoltások és a fertőzés által megszerzett immunitás szintén befolyásolják a statisztikák konkrét értékeit. Sőt, egy adott időszakban a járvány sújthat bizonyos régiókat egyszerűen terjedés-dinamikai okok miatt is, és fontos szerepe van a véletlen tényezőknek is – magyarázta.

Negyedik, ötödik, hatodik hullám?

Rákérdeztünk arra is, hogy a mostani adatok alapján várható-e negyedik ötödik hullám?

Ez egy olyan kérdés, amire nem lehet szakmailag hiteles választ adni – mondja Boldogkői. – Ha őszre elérünk egy magas immunitás szintet, akkor magas csúccsal rendelkező hullámot képesek vagyunk megakadályozni, de egy kisebb csúcs előfordulhat.

Az igazi megoldás az lenne, ha elérnénk a nyájimmunitás küszöböt, mert akkor regionális szintén megszűnhetne a járvány. A hosszabbtávú jósláshoz tudnunk kellene, mi történik a koronavírussal világszerte, az oltások és a fertőzés általi védettség milyen tartós lesz, illetve, hogy jelennek-e meg olyan mutánsok, amelyek ellen nem fog hatékonyan védeni a korábban megszerzett immunitás

– közölte a professzor.

Milyen lesz a nyár?

Kíváncsiak voltunk arra, milyen lehet a nyár, szabadok lehetnek-e a magyarok újra; lehet-e strandolni, utazni, turistáskodni.

– Csak bízni lehet, hogy ez lesz a helyzet – közölte Boldokői Zsolt. – Egyik oldalról az oltás programunk jól halad, másrészt, viszont a mutáns vírusok jobban terjednek és komolyabb betegséget okoznak, mint az eredeti variáns. Nyitunk is, ami szintén a járványt segíti. Hogy ezen hatások eredője mi lesz, nem tudható.

A nyarunk attól is függ, hogy Európa, hogyan fog állni a vakcinázottság tekintetében. Sajnos, az adenovírus-alapú vakcinákat illetően túlaggódjuk magunkat, és van ahol állami szinten, van, ahol állampolgári szinten megtagadják ezek használatát

– magyarázta. – Úgy tűnik, az EU felbontja az AstraZenecával kötött szerződését, a Janssen vakcinából pedig nem fog rendelni. A Szputnyik V is adenovírus-alapú. Az orosz vakcinával kacérkodó nyugati országok, lehetséges, hogy emiatt feladják ezirányú terveiket. A Pfizertől vannak ígéretek, de ha még ezek betartásra is kerülnek, nem fogja megoldani Európa problémáját a nyárig. A Sinopharm vakcinával való tapasztalatokat lenne érdemes rendszerbe gyűjteni, és Szerbiához hasonlóan értékelni az adatokat – teszi hozzá a professzor. Szerinte azonban “nem elegendő a tüskefehérje elleni immunválasz tesztelése, a vírus más antigénjei ellen keletkező antitesteket és az ún. T-sejtes immunitást is vizsgálni kellene. A legfontosabb információkat az szolgáltatná, ha megvizsgálnánk a kínai vakcinával oltottak védettségét a vírussal szemben”.

A nemzetközi adatok szűkössége, és a hazai populáció genetikai és egészségügyi állapotának sajátosságai miatt egyébként is szükség lenne ilyen vizsgálatokra. Lehetséges, hogy a kínai vakcina jelenthetne egy gyors megoldást járványügyben az EU számára

– tette hozzá.

Szerinte tehát a turizmusból élő országok feltehetően megnyitják a határaikat és beengedik az oltásigazolvánnyal, PCR-, vagy antitest teszttel rendelkezőket, a többi országot illetően nem lehet jósolni.

Egy ’szuper variáns’ megjelenése azonban felboríthat minden forgatókönyvet.

Előző sztori

A Magyar Falu program keretein belül indul pályázat a felelős állattartás elősegítésére

Következő sztori

Itt a 2000 milliárdos oktatásfejlesztés - kész egyetemi minivárost épít a kormány

Legutóbbi hasonló cikkek