Több mint félmilliárd forinttal húzták volna le az államot Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a férfival és élettársával szemben akik a korábbi 180 ezer forint helyett több mint 90 milliós havi bérről kötöttek valótlan szerződést, majd igényeltek baleseti táppénzt hét hónapra - közölte a vádhatóság.

A vádirat szerint a férfi egy szegedi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetéséért vállalkozóként havi 180 ezer forint jövedelemben részesült, még élettársa a cég alkalmazottja volt. 2018. június 29-től a férfi a korábbi tisztséget munkaviszonyban látta el, míg élettársa is a cég ügyvezetője lett. A férfi vonatkozásában a munkáltatói jogokat élettársa gyakorolta és kötött vele havi bruttó 92 millió forintos munkabért tartalmazó munkaszerződést. A nő ugyanezen tisztséget díjazás nélkül látta el.

A szerződés aláírását követően 4 nappal, a harmadik munkanapon bekövetezett üzemi balesetre hivatkozva az illetékes kormányhivataltól baleseti táppénzt igényeltek a keresőképtelenség 7 hónapjára folyamatosan, mindösszesen 568 millió forintot.

Az elektronikus úton benyújtandó és kitöltendő nyomtatványokon a havi munkabér összegét „csak” 9,2 millióra tudták kitölteni, de mivel a program akkora összeg beírását nem engedélyezte, ezért egy külön nyilatkozatot juttattak el a könyvelőnek a havi 92 millió forintos munkabérről.

A hatályos jogszabályok szerint a munkaszerződés szerinti munkabér összege a baleseti táppénz alapja, mivel a férfi a balesetet megelőzően nem rendelkezett 180 napi jövedelemmel.

A kormányhivatal nem állapította meg a jogosultságot, az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztette, így az állami költéségvetést vagyoni hátrány nem érte.

A vádlottak a vádirat szerint valótlan összegű munkabért határoztak meg és valótlan okiratokat nyújtottak be az 568 millió forint megszerzése érdekében. A korábbi időszakban néhány 10 millió forintos éves bevétellel működő cégnek havi szinten 250 millió, míg éves szinten legalább 3 milliárd forintos árbevételt kellett volna realizálnia ekkora nagyságú munkabér kifizetéséhez, amelynek töredékét sem érte el korábbi forgalma.

A főügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.

A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

Előző sztori

Katonai tábor épül Magyarországon

Következő sztori

Ismét jelentősen emelkedett a fertőzöttek száma Csongrád-Csanádban