/

Stumpf a modellváltásról: félnek a versenytől egyes oktatók, ezért tartanak az átalakulástól

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nagyon hosszú, de érdekes interjút adott a Telexnek Stumpf István, aki február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tért vissza a politikába. Számos kérdésre adott válaszokat Stumpf, emiatt jobban meg lehet érteni azt is, hogy miért tartanak sokan a modellváltástól, de kiderült az is, hogy mi a kormány célja az egésszel.

Lemaradtak a magyar egyetemek a világban

Stump István szerint – aki egyébként a napokban Botka Lászlóval is egyeztetett Szegeden – a korábbi reformkísérletek kudarcot vallottak, és a felsőoktatási fokozatváltásról szóló 2016-os kormánydöntés után vettek határozottabb irányt a folyamatok, amelyek a versenyképességet hívatottak elősegíteni. Hogy ez most felgyorsult, az szerinte elsősorban azzal van összefüggésben, hogy tarthatatlanná vált a helyzet.

– Palkovics miniszter úr folyamatosan jelezte is ezt a kormánynak, több koncepciót is bemutatott arra, hogyan alakítsák át a lemaradás elkerülése érdekében az egyetemi struktúrát. És

most, hogy jelentős felsőoktatási finanszírozásról is döntött a kormány, nyilván az is sürgető, hogy ne egy olyan rendszerbe öntse ezt a pénzt bele, amelyből kifolyik eredmény nélkül, sőt még a benne lévőknek sem érzékelhetően. Ez vált lehetővé ezzel az 1500 milliárd forintnyi uniós forrással

– magyarázta az interjúban. – Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésére kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket.

Stumpf cáfolta azt, hogy csak a modellváltó intézmények részesülhetnek majd a keretből. Mint mondta, a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy

soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel.

Számos egyetem már régóta szorgalmazza a modellváltást, a MOME volt a mintaprojekt – mondta Stumpf István. – A folyamatosan újra és újratermelődő hiányt valamilyen módon a költségvetésnek kell pótolnia, de ha a törvényhozó nem tud mellé olyan kereteket és szabályokat rendelni, amelyek megakadályozzák ezt a későbbi visszatermelődést, akkor feneketlen kúttal van dolga az államnak, ami csak elnyeli a pénzt, de nem javít sem az oktatók sem pedig a hallgatók helyzetén – közölte.

„A mostani modellváltás, részben követ nyugat-európai – például finn vagy portugál – mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát követi, hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen” – tette hozzá.

Lemaradtak a magyar egyetemek még a szomszédoktól is

– Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra. Ezeknek tehát kicsit nagyobb szabadságot kellene adni, lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást – közölte Stumpf István, aki elmagyarázta azt is, hogy szerinte miért fél több egyetemi oktató is a modellváltástól valójában.

A félelem attól is van, hogy esetleg versenyezni kell egymással. Hogy a hallgatók esetleg minőséget kérnek számon az oktatókon. Hogy esetleg magasabb fizetés érdekében kialakul az oktatói verseny, azaz akik nem teljesítenek jól, azok nem fognak tudni érvényesülni. És egyébként általában is van a változástól félelem – pláne úgy, hogy egyébként évtizedeken át hozzászoktak ahhoz, hogy az állam mint finanszírozó biztosít egyfajta nyugalmat

– fejtette ki, hozzátéve, hogy jó irány az, ha az üzleti szféra szempontjai is megjelennek megrendelőként. – De

továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.

Tehát marad az állam, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában

– emelte ki.

Harmadikként ott van a tudományos szféra, az egyetemi autonómia az oktatók, hallgatók és a szenátus működési mechanizmusában. Megmaradnak a hallgatói jogok és az oktatás és tudomány szabadsága, hiszen ezek az Alaptörvény által garantált jogok. E három szereplő között kell egyensúlyt teremteni és tartani, ami nagyon nem könnyű, elismerem – tette hozzá. Az pedig már csak az állam szabályozó szerepe miatt sem történhet meg, hogy az üzlet rányomul az oktatásra, de az egyetemi autonómia miatt sem. – Ha viszont ez a három szereplő nem tud együttműködni egymással, akkor az egyetemek sikeressége komoly veszélybe kerül – magyarázta.

Stumpf szerint – aki személyesen is sokat beszélgetett Orbán Viktorral kinevezése előtt, a kormánynak az a célja, hogy olyan képzések induljanak, amelyek segítik a gazdaság fellendülését.

Kritikus pont, hogy tíz év múlva is fideszesek ülnek-e a kuratóriumokban

Arra a kérdésre, miszerint a modellváltás kritikusai szerint valójában nem másról van szó, mint hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt, Stumpf István azt mondta, nem erről van szó.

– Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon, az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve – válaszolta.

Az, hogy milyen feltételekkel és hogy kik kerülhetnek a színvonalas, elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként, azt az alapítványi struktúrában már nem az állam, hanem a kuratóriumok határozzák meg. És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket – szólt az ellenvetés. Erre Stumpf is azt mondta, hogy „Igen, ez egy kritikus pont”.

Ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz, hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat

– közölte, hozzátéve, hogy amikor leült a kormányfővel, Orbán Viktor világossá tette, hogy nem kell semmiféle módon kényszert kifejteni az egyetemek irányába. A döntést az egyetemeknek kell meghozni: részt kívánnak-e venni ebben a modellváltásban vagy nem.

Az egyetemek pedig úgy döntöttek, igen nagy többséggel, hogy a modellváltásra szavaznak.

A teljes, nagyon hosszú interjút IDE KATTINTVA lehet elolvasni teljes egészében.

Videó!
Előző sztori

Egyelőre marad a digitális oktatás a középiskolákban

Következő sztori

GAZ ÉS SZEMÉT: Nehéz elhinni, hogy itt piac lesz pár hét múlva

Legutóbbi hasonló cikkek