Sejti a modellváltás miatti boszorkányüldözések igazi okát a szegedi professzor

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A szegedi egyetem Biokémiai Intézetének vezetője részletesen is érvelt a modellváltás mellett. Ezek alapján számunkra úgy tűnik, leginkább a teljesítménykényszertől, és az eredményekkel arányos támogatási szisztémától tartanak a modellváltás ellenzői Szegeden. Vagyis egyszerűsítve – attól, hogy eleshetnek a megszokott ingyenpénztől.

– A modellváltás lehetőség arra, hogy az SZTE megszabaduljon az eddigi nehézségeitől, problémáitól és egy gyorsabb fejlődési pályára lépjen. Mivel a többi nagy egyetem is a váltás mellett döntött, komoly hiba lett volna, ha a szegedi egyetem különutas marad, és lemaradt volna a konkurens intézményekkel szemben – mondta érdeklődésünkre dr. Dux László, aki szerint

a modellváltás egyértelműen a versenyképesség javítását hozhatja el a szegedi egyetemnek. Nekünk úgy tűnik, lehet, hogy éppen ez a “baj” több egyetemi vezető számára is.

A professzor úgy vélte, az ügyben sokan „kulturális különbségek mentén foglaltak állást, amiben volt egy jó adag félelem is attól, hogy teljesíteni és folyamatosan fejlődni kell.

– 20 évvel ezelőtt, amikor a különféle képzőhelyek összeolvadásából kialakult a Szegedi Tudományegyetem, más hagyományokat, más szakmai és viselkedés-kultúrát hoztak magukkal ezek vezetői, és ezek a különbségek máig megmaradtak és láthatók – magyarázza a professzor, aki hozzátette, ezen különbségek miatt folyik most sok neves, ismert és köztiszteletben álló egyetemi vezetővel szemben boszorkányüldözés.

Nagyon érdekes, hogy a legnagyobb hangadókat a szűk egyetemi közegükön túl nem is igazán ismerik. Az is feltűnt, hogy csak azokat érik személyeskedő támadások, akik a modellváltás mellett döntöttek szakmai indokaik alapján; de azokat semmiféle rossz szó nem éri, akik a kari javaslat ellenére éppen a modellváltás ellen szavaztak

– mondta Dux, akinek szavaiból és véleményéből egészen pontosan meg lehet érteni, miért is tartanak a legtöbben a modellváltástól.

Félelem a teljesítménytől, és az ingyenpénz elvesztésétől

A professzor azt is mondta lapunknak, hogy az elmúlt húsz évben, még Rovó László rektorsága előtt, “számos olyan lehetőséget elszalasztott, elhalasztott vagy meg sem próbált” az egyetem, ami fontos lett volna a versenyképessége szempontjából, és amelyeket Budapest, Pécs vagy Debrecen már akkor meglépett. Most itt az idő, hogy erősítsen az SZTE.  

Hosszú évekig nem tudtak elég működési pénzt felhasználni például az ipari kutatás-fejlesztésben, orvos-fejlesztésben a külföldi szakmai kapcsolatokkal rendelkező karok, mert a szegényebb, rosszabbul teljesítő karokat és képzőhelyeket kellett megtámogatni ehelyett; oda mentek a források”.

Ez egyébként ezeknek a karoknak is rossz volt igazából, mert így elmaradt a szembenézés a problémákkal, amelyeket már régen meg kellett volna oldaniuk. Mivel azonban nem voltak rákényszerítve, mert így is, úgy is részesültek a forrásokból, ezek nem történtek meg – részletezi a professzor.

Nem szabad meghátrálni?

Dux szerint, ha ez továbbra is így marad, azaz a rosszul teljesítő, lemaradó, valódi fejlődésre és mérhető teljesítményre képtelen képzőhelyeket továbbra is „túlfinanszírozza” majd az egyetem csak azért, hogy „csöndben legyenek”, az komoly hiba és veszélyeztetheti az egész SZTE megítélését, ráadásul a modellváltással elérhetővé váló eredményeket is.  

Előző sztori

Rosszabbodik a járványhelyzet hazánkban

Következő sztori

Sok gyorshajót fogtak a szegedi zsaruk

Legutóbbi hasonló cikkek