Az SZTE kutatói térképezték fel a BCG-oltás és a koronavírus közti kapcsolatot

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK) kutatócsoportja 802 olyan közös fehérjerészletet talált a BCG-oltás és a COVID–19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban megjelent közlemény eredményei fontosak lehetnek a BCG-oltás és a COVID–19 betegség immunológiai kapcsolatának felderítésében.

A kutatócsoport egyik tagja, dr. Virok Dezső, az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense elmondta, a BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki. Ezt a vakcinát 1954-től hazánkban is kötelezően alkalmazzák.

– A szakirodalomban közismert, hogy a BCG-oltás érdekes módon más fertőzések ellen is véd, például különböző légúti fertőzések ellen. A BCG-oltás védő szerepét a COVID–19 fertőzésben is felvetették. Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették, vagy nem vezették be, mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban, a COVID-vírus drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, kevesebb volt a COVID–19 fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre dr. Virok Dezső.

A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

Hozzátette, ezt az is magyarázhatja, hogy a BCG-oltásban és a COVID–19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer a BCG-oltás után „megtanul”, és későbbi SARS-CoV-2 fertőzés során felismeri és védekezik a vírus ellen. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik.

FOLYTATJÁK A VIZSGÁLATOT

Ezeknek a közös fehérjerészleteknek az azonosítását a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja: dr. Virok Dezső (SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai Intézet), Urbán Szabolcs (SZTE, ÁOK, Nukleáris Medicina Intézet), dr. Paragi Gábor (SZTE, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet) és dr. Burián Katalin (SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai Intézet) végezte el. A kutatók a BCG-oltással kapcsolatos további laboratóriumi vizsgálataikat a magyarországi BACH (BCG-vel a Covid–19 ellen hazánkban) program támogatásával folytatják.

Előző sztori

Védettséget igazoló okmányt vezet be a kormány

Következő sztori

Rosszabbodik a járványhelyzet hazánkban

Legutóbbi hasonló cikkek