/

Mátyás király csontjait azonosítanák magyar kutatók

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Új archeogenetikai kutatásokba kezd a Magyarságkutató Intézet, amellyel esély nyílik rá, hogy meg lehessen állapítani a Hunyadi-család, így Mátyás király származását. A Magyar Nemzet Kásler Miklóst kérdezte a fejleményekről.

Lepoglava – A Hunyadiak azonosítása from MKI on Vimeo.

A vizsgálat Corvin János sírjának horvátországi feltárásával kezdődött, amelyen jelen volt az emberi erőforrások minisztere, akinek vezetésével korábban hasonló jellegű kutatások folytak a Mátyás-templomban őrzött Árpád-házi maradványokon.

– Mennyi időt töltött Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban? Az egyik lap szerint inkább a járvány kezelésére kellene több időt fordítania, nem a Hunyadiak csontjainak felkutatására.
– Csütörtök hajnalban indultunk, megnéztem a fa koporsó felnyitását, a csodálatosan szép pálos rendi gótikus templomot, tájékoztattak a feltárásokról, közös kulturális programokat beszéltem meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vettem a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Nagyjából fél-, háromnegyed órát töltöttem a helyszínen. Útközben, hazaúton járványügyeket intéztem telefonon. Kora délutánra már vissza is értünk Budapestre, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához kilenc ágazat tartozik, és bár jelenleg elsődleges a járvány elleni védekezés, ezekről sem lehet elfeledkezni. Sőt, éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot. Bízom abban, hogy sokan érdeklődéssel fogják követni az új archeogenetikai–történeti kutatásokat.

– Corvin János és fia, Corvin Kristóf csontvázait tárták fel, belőlük vettek DNS-mintát. Mi a kutatás célja?
– A történelmünket meghatározó, kiemelkedő uralkodókkal, politikusokkal, hadvezérekkel, államférfiakkal foglalkozunk kell. Közéjük tartozik egyik legjelentősebb királyunk, Hunyadi Mátyás is. Mátyás csontjai valahol a székesfehérvári osszáriumban kallódnak. A Szent István által alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika kiemelt jelentőségű helyszíne a magyar történelemnek. Fél évezreden keresztül szinte minden uralkodónkat itt koronázták meg, és tizenöten – köztük Mátyás is – ide temetkeztek. A török korban azonban a sírokat kifosztották, a templom pedig elpusztult. A XIX. században már megindult a helyszín és a királysírok feltárása, de ekkor épségben már csak III. Béla és felesége földi maradványait találták meg, amelyek a Mátyás-templomba kerültek. A többi csontot összegyűjtötték, ezeket jelenleg is az osszáriumban őrzik.

– Tehát egymás hegyén-hátán hevernek most a királycsontok, azonosítatlanul.
– A végső cél, hogy ezeket a maradványokat azonosítani tudjuk és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra. A most kezdődő kutatással meg akarjuk határozni Mátyás király Y-kromoszómás haplocsoportját – a férfiágon öröklődő genetikai markereit. Sajnos a felmenők részéről ezt nem tudjuk megtenni, hisz Gyulafehérváron összetörték Hunyadi János szarkofágját, csontvázát szétszórták. Mivel nemcsak az apában vagy a nagyapában létezik ez a változatlan férfiágon öröklődő génszakasz, hanem a férfi leszármazottakban is, ezért kutattuk fel Corvin János és fia, a gyermekként, hatodik életévében elhunyt Kristóf lepoglavai sírját. Mátyás király természetes fiának és unokájának csontvázából vettünk mintát, hogy megpróbáljuk izolálni és meghatározni a Hunyadiakra jellemző génszakaszt. A kutatás végén pedig megtudhatjuk végre, hogy honnan származik és milyen eredetű a Hunyadi-család, illetve remélhetőleg az is megállapítható lesz, hogy az osszáriumban őrzött maradványok közül melyek tartoznak Mátyáshoz.

További részletek ITT olvashatók.

Előző sztori

48 határsértőt tartóztattak fel egy nap alatt megyénkben

Következő sztori

Fának csapódott egy kocsi Baksnál