Mint írja, “nemrég sajnálatos módon elhangzott a médiában, hogy a betegségben átesett emberek biztonsággal látogathatják rokonaikat. Lássuk mit tud erről a tudomány és mit javasolnak a vezető járványügyi szervezetek (CDC, ECDC, stb.).”
A tudós posztjából kiderül, hogy a tudomány eddigi ismeretei szerint valóban aktív és jól működő sejtes immunitás alakul ki, legalább 6 hónapig (eddig vizsgálták), ami nagyon kedvező hír.
– Azonban az immunitás gyakorlati működését leginkább egy skálán lehet elképzelni, amelynek legkedvezőbb foka az ún. sterilizáló immunitás, ekkor el sem kaphatjuk többé a vírust, így tovább sem adhatjuk – írja.
Posztjából az is kiderül, előfordulhat, hogy elkaphatjuk újra, de enyhe vagy tünetmentes fertőzésként vészeljük át, úgy, hogy tovább sem tudjuk adni. A skálán természetesen szerepelnek más fokozatok is, “ám a jelenlegi tudományos ismeretek alapján és a rendkívül kevés újrafertőződési esemény alapos megfigyelése alapján a válasz egyelőre: nem tudjuk.”
Könnyel előfordulhat, hogy az immunitásunk kedvező lefolyású újrafertőződést eredményez, de megengedi a vírus továbbadását, tehát fertőzhetünk ismét.
A legfontosabb nyitott kérdések még továbbra is nyitottak:
– Hogyan ismerjük fel az újrafertőzötteket?
Könnyen lehet, hogy a betegséggel járó, így látható eseményeket ismerte csupán fel a tudomány és a legtöbb esemény tünetmentes maradhatott. Egyelőre nem tudjuk
– Mennyire gyakori az újrafertőződés?
Nem tudjuk.
– Van-e szerepük az újrafertőzötteknek a betegség továbbadásában?
Nem tudjuk.