822 millióval verték át az államot egy meghiúsult kisteleki szállodaberuházás során

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Vádat emeltek azzal a három emberrel szemben, akik hamis önerő-igazolással jutottak magyar és uniós költségvetési forrásból 822 millió forint támogatáshoz egy kisteleki szállodaépítéshez - közölte a Csongrád-Csanád megyei főügyészség.

A nőt és a két férfit – akik egyike ügyvéd – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012 nyarán a társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások fejlesztését is lehetővé tevő pályázati felhívást tett közzé. A vádirat szerint az egymással élettársi kapcsolatban álló férfi és nő 2012 szeptemberében nyújtott be pályázatot az általuk vezetett és irányított cég nevében egy Kistelekén megvalósítandó hotel és gyógyászati központ felépítésére.

A vádlottak által benyújtott pályázat célja egy olyan gyógyászati centrum kialakítása volt, ahol egy helyen 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló szolgáltatás érhető el, a központban összesen 76 szállás és fekvőbeteg férőhelyet alakítottak volna ki.

A pályázati dokumentáció szerint a beruházás összköltsége 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát, 822 millió forintot vissza nem térítendő támogatás fedezett volna, a vádlottak 364 millió forint saját forrása mellett. Az önerő meglétét a vádlottak valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták, többek között vádlott-társuk, egy szegedi ügyvéd által készített valótlan kölcsönszerződéssel, valamint egy letéti igazolással, amely szerint elhelyezték az ügyvédi letéti számlán az önerő teljes összegét. Ténylegesen azonban a vádlottak nem rendelkeztek a szükséges összeggel.

A projekthez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 698, a magyar állam 124 millió forint támogatást nyújtott. A vádlottak a kivitelezés megkezdése után röviddel a támogatást elnyerő céget eladták. Az új tulajdonos a támogatás összegét a beruházásra fordította, azonban az önerő hiányában nem tudta azt befejezni, a kivitelezéssel 2016. végén leállt. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017 áprilisában elállt a szerződéstől, és visszakövetelte a kifizetett teljes támogatási összeget.

A vádlottak 822 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A nyomozás során a magyar hatóságok felhasználták az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásában tett megállapításokat is – tudatta a csoportvezető ügyész.

(MTI)

Előző sztori

A koronavírus legyőzője olyan, mint egy rockzenész – Karikó Katalin soha nem adja fel

Következő sztori

Az ügyintézőknél a legalacsonyabb a fertőzés aránya