A közterületeken járőröző katonák a közrend fenntartásáért felelnek, de önállóan nincs joguk eljárni civilekkel szemben – mondta Benkő Tibor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
A tárcavezető elmondta, hogy egy 2005-ös miniszteri rendelet szól arról, hogy őrszolgálatban vagy járőrözéskor a katonának fegyverrel kell ellátnia a feladatát.
A katonák nincs joga eljárni a polgári lakossággal szemben és bírságolni, és feljelentést tenni, ez a járőröző rendőr feladata. A katasztrófavédelemben és a kórházakban a katonáknál nincs fegyver, míg a határbiztosításnál és közös járőrözéskor igen. Ez teljesen természetes, mondta, hangsúlyozva, hogy a magyar katonától nem kell félni.
Külföldön a növekvő terrorfenyegetettség miatt nem szokatlan fegyveres katonákat látni – monda.
A kórházparancsnoki rendszerről elmondta, hogy a kórházigazgatók beszámolója szerint jól működött a tavasszal bevezetett rendszer.
Jelenleg 93 intézménynél 1100 katona vesz részt a kórházak működésének biztosításában. A katonák logisztikai, adminisztratív feladatokat látnak el és összehangolják a kórházak közötti tevékenységet.
A haderőreformról Benkő elmondta, „nem járható, hogy 35-40 éves, kimustrált eszközökkel vegyük fel a küzdelmet a 21. század kihívásaival”, ezért döntött a kormány a legkorszerűbb eszközök megvásárlása mellett még 2017-ben, amikor elindult a Zrínyi haderőfejlesztési program.
A héten jelentették be, hogy a Magyar Honvédség NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol. Benkő Tibor kiemelte, hogy ugyanez a rendszer biztosítja az amerikai főváros védelmét.
– Sokba kerülnek eszek az eszközök, de mindig azt mondtuk, hogy az ország és az emberek biztonsága pénzben nem mérhető – fogalmazott.
A hadieszközök vásárlásakor a kormány gazdasági érdekek alapján is döntött. Erre példaként a Zalaegerszegen létesülő gyárat említette, ahol Rheinmetall által kifejlesztett, a világ legkorszerűbb gyalogsági harcjárműveit gyártják majd 2023-tól. Korábbi beszámolók szerint a gyár a beszállítókkal együtt mintegy 500 embert foglalkoztat majd.
