Átláthatóbb lesz a különleges jogrend szabályozása

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A korábbi hat helyett három esetkörre – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere, a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, a rendkívüli állapot helyét a hadiállapot veszi át – derül ki az alaptörvény módosítási javaslatából. A dokumentumban többek között az is szerepel, hogy a kormány a különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja - írja összeállításában a Magyar Nemzet.

A lap cikke szerint az elmúlt tíz évben Magyarország átélt természet okozta rendkívüli helyzetet (árvíz), ipari katasztrófát (vörösiszap), valamint járványügyi veszélyhelyzetet is. Ezeknek a tapasztalatai alapján a kormány úgy módosítaná az alaptörvényt, hogy a rendkívüli állapotok száma a jelenlegi hatról háromra (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) csökkenne, egyértelműbb helyzetet teremtve ezzel.

A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett dokumentum szerint a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos szabály egyébként továbbra is megegyezik majd az alaptörvény hatályos rendelkezésével.

A szabályozás változatlanul hagyja azt is, hogy a háborús helyzet kinyilvánításához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmada kell. Az országos népszavazásból kizárt tárgykörök tekintetében az alaptörvény tervezett szövege beemeli új elemként a békekötésről szóló döntést, valamint a hadiállapot megszüntetésére és a szükségállapot meghosszabbítására és megszüntetésére vonatkozó döntést.

A tervezett jogszabályi változás az EU- és a NATO-műveleteken túl lehetőséget ad arra, hogy az elmúlt években erősödő regionális együttműködések, így különösen a visegrádi együttműködés esetleges további fejlődése, közös feladatvállalások esetén a többi szövetségi jellegű együttműködéshez hasonló keretszabályozást kapjanak.

A javaslat egyik fő iránya – számos külföldi példát is alapul véve – az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a mindenkori kormány mutatkozik alkalmasnak.

A módosítás fenntartja a kormány beszámolási kötelezettségére (a köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlés bizottságainak) vonatkozó garanciális szabályt.

Fontos, hogy a megváltozó különleges jogrendi szabályrendszerhez igazodóan továbbra is lehetőség van a kormány által bevezetett különleges jogrendi rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére.

Rögzítik azt is, hogy a kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.

Előző sztori

Életbe lépett a kijárási tilalom, kihaltak a szegedi utcák – videó!

Következő sztori

Makó teljes területén kötelező a maszk használata, Vásárhelyen nem

Legutóbbi hasonló cikkek