A katolikus egyház november 1-jén, mindenszentek napján az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket ünnepli, november 2-án, halottak napján pedig megemlékezik minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa bővítette az ünneplendők körét: “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.
November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen “a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”. A halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd ez a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen “bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytaknak.
(MTI)
