Kultúra

Üdvözlet Szegedről!

Üdvözlet Szegedről!

2020. október 25., vasárnap
Üdvözlet Szegedről!

A könyvtár kereskedelmi forgalomba került több mint 2500 darab régi szegedi és megyei képeslapot őriz - tudtuk meg Kukkonka Judit könyvtárostól.  Az 1880-as évektől találhatunk itt képeslapot, amelyek között van számos érdekes darab is. Ilyen például Király-König Péter hagyatékából előkerülő 45 darabos zenei képeslapgyűjtemény is.

A nagyszámú saját képeslap mellett két tematikus kiadvány is megtalálható a könyvtárban. Apró Ferenc: Szegedi Képeslapok – A Képeslapok Szegedje, valamint Temesvári László magánygyűjteményét bemutató könyv is érdekes olvasmány lehet a képeslapok szerelmeseinek. Mi most ezekből válogattunk:

Az első fennmaradt szegedi képeslap. Litográfia. Endrényi Imre adta ki 1896-ban. Ernst Hafen órásmesternek címezték Németországba. 1896. augusztus 12-én adták postára Szegeden. (dr. Ferenczy Lajos gyűjteménye)

A képeslapok első példányai grafikákról, litográfiákról készültek, kezdetben fekete-fehérben, majd színesben. 1865-ös németországi postakonferencián Heinrich Stephan a német birodalmi posták főpostamestere vetette fel az ötletet, hogy szükség lenne  egy boríték nagyságú, de boríték nélküli levélre, ami rányomtatott bélyeggel rendelkezik. A javaslat ekkor még elbukott, mondván sérti a levéltitok biztosítását. Azonban néhány évvel később már pozitív megítélést kapott és a világon elsőként 1869. október 1-én forgalomba került az osztrák–magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlap, amelynek jobb felső sarkába nyomtatott sárga színű, a közös uralkodó, Ferenc József képmását ábrázoló 2 krajcáros bélyeg volt.

Az első imaház (1804), majd az első zsinagóga (1843) is kicsinek bizonyult, ezért a hitközség új templom építésébe fogott. A pályázatot Baumhorn Lipót nyerte (1899). A belső díszítés szimbólumrendszere Löw Immánuel főrabbi elgondolása alapján készült. A zsinagógát 1903. május 19-én szentelték fel.
A főreáltanodát Skalnitzky Antal tervezte, a szegedi Arleth Ferenc építette. A tanítás 1873 októberében kezdődött, igaz víz és gáz még nem volt az épületben. A víz napjaiban kétezren menekedtek a falai között. Az épületet 1894-től az ítelőtábla, majd 1921-től a Kolozsvárról Szegedre helyezett egyetem kapta meg. József Attila itt hallgatta a bölcsészeti tudományokat.
Amikor az első gőzös bepöfögött Szegedre (1854), az indóház a mai rendezőpályaudvar helyén állt. Az utasokat a feneketlen sárban Molnár Antal nyerges bérkocsijai zötykölték be a városba. Az új pályaházat 1859. augusztus 22-én adták át. A 845 m2 nagyságú épület Hoffer Károly szegedi építész nevéhez kötődik. E pályaház helyére épült 1902-ben a kétszer nagyobb állomás. Tervezője Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő volt, építőmestere Robelly Aladár. Az első érkező vonat a 4413. sz- karlovai, míg az első induló vonat a 703. sz. pesti volt, amely Temesvárról érkezett.
Az újjáépítés királyi bizottsága nemzetközi pályázatot írt ki 1880-ban az állandó közúti hídra. Csak azok vehettek részt, akik a híd megépítését is vállalták 1883. május 1-jére. Így Feketeházy János államvasúti mérnök arra kényszerült, hogy pályaművét ismert és tőkeerős építő vállalkozásnak adja el. Az ő tervével nyerte meg a francia Gustav Eiffel cége a pályázatot.
A közúti híd szegedi hídfőjében volt kedden és péntek délután a makai piac. A Maroson – főleg kofahajókon – érkező eladók itt kezdtek árulni, majd a szerda–szombati hetipiacon folytatták. A makai piac 1950-ig működött.
A fölsővárosi asszonyok egy kemencebél kenyeret sütöttek és hajnalban már a kenyérpiacon árulták. Piacuk a Széchenyi tér, majd házakkal való kettéválasztása után a Klauzál tér keleti részén volt.
A Szent István téri, a világ akkori legmagasabb víztornyát Zielinski Szilárd, a műegyetem tanára, hazánk első műszaki doktora tervezte. Az 54,9 méter magas épületet a Freund Henrik és Fiai cég építette fel.
Az első gőzőshajó, a Duna 1833-ban kötött ki Szegeden: a Duna a Tiszán – írta Móra. A legnagyobb magyart Széchenyi Istvánt hozta, aki a vízi közlekedés jövőjét mutatta meg a szegedi cíviseknek. De hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, hogy a fahajók átadják helyüket a vashajóknak és az uszályoknak. A gőzhajó elterjedésével együtt járt a vízi személyszállítás növekedése is.
A szegedi éjszakai élet is kedvelt témája volt a hajdani képeslapoknak.
A vízre nem csak úszóházakat, hanem ilyen egyszerű kiülő mólót is építettek. Háttérben a Bertalan-emlékmű. Bertalan Lajos a Tisza szabályozását vezető mérnök volt. A városképet évtizedekig meghatározó vasbeton oszlopot tisztelői 1903-ban emeltették. Sajnos az új közúti híd építésének útjába esett, elsőre még lerobbantani sem sikerült, csak megdőlt.
1920. október 10-én hajnali 12.10-kor íródott e képeslap Eötvös Vilmuska úrleánynak, valószínűleg egy átmulatott éjszaka után.

Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged
Apró Ferenc: Szegedi Képeslapok – A Képeslapok Szegedje
Temesvári László magánygyűjteménye
Petercsák Tivadar: Az első képes levelezőlapok

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.