A kisfiú, aki elment Szerencset próbálni

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Georg Spöttle írása a borsodi időközi választásról.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kövér kisfiú, aki nagyon szeretett volna király lenni. Kérlelte az embereket, hogy válasszák meg őt Cukorország fejedelmének. Csak az volt a baj, hogy a kövér kisfiú akkorákat füllentett, hogy a hazugság egyik fele ebben a királyságban volt, a másik fele meg már átlógott egy aranyhajú királylány birodalmába. Gondolkodott, hogy mitévő legyen, és elhatározta, hogy összeáll a gonosz manókkal, mert azok is szeretnek ám füllenteni, meg hajlanak a csínytevésre. Felült hát egy nagy cukros zsák tetejére, mintha már a trónon ülne és a manók ott kuporogtak körülötte. Mondom néktek, félelmetes egy látvány volt.

A manók eltöprengtek, ha segítenek neki, akkor bizonyára jut nekik a király kincseiből, ha meg nem – néztek össze ravaszan -, akkor legfeljebb megesszük, hiszen olyan szép dundi a lelkem. El is indultak hetedhét határban hirdetni, hogy milyen remek király lenne a kövér kisfiúból, csakhogy alig hitt valaki nekik. Amikor pedig kinyílt a vár kapuja és kilépett az öreg király gyönyörű lánya, még a nap is kisütött és a narancsfák hirtelen virágba borultak. Az emberek szájtátva nézték hullámzó haját és jóságos mosolyát. Mindenki szívét boldogság töltötte el és gyorsan a fejére tették a koronát. A manók ijedten futottak vissza az erdőbe, de biztosan visszajönnek majd a kövér kisfiúért, hiszen jön a tél és üres az éléskamra.

Eddig a mese kedves olvasók, de visszazökkenve Midgardba, nézzünk egy kis elemzést. Magam is többször kampányoltam Koncz Ferenccel Borsod hatos választókörzetében és nem is tagadom, hogy nehéz terep. Beszéltem helyiekkel, akik még hisznek abban, hogy a Jobbik visszalendül a nemzeti radikális oldalra, sőt sokan abban reménykednek, hogy Vona Gábor visszatér a párt élére. Mintha észre sem vennék, hogy korábban jó 20%-ot elérő párt már éppen hogy csak megüti a 6%-ot és kétséges, hogy a következő választásokon egyáltalán eléri-e még a bejutáshoz szükséges 5%-ot.

Az összefogás is csak úgy működhetne a baloldal részéről, ha lennének elfogadható jelöltek. Sok becsületes baloldali ember nem kér egy nyíltan antiszemita nézeteket valló képviselőből. Ők még ragaszkodnak a régi MSZP ideológiájához. A fiatalokat talán a Momentum egymagában jobban meg tudta volna szólítani, mint a DK, MSZP, Jobbik, Párbeszéd, Momentum összekukázott koalíciója, avagy a „Soros-kolbász” – ahogy Kocsis Máté nagyon találóan jellemezte a baloldali összefogást.

Mi is a politika valójában? Jó ígéretek gyűjteménye, amit egy politikusnak be is kell majd váltania. Volt ígéret a baloldalon? Nem! Csupán annyi, hogy lebontjuk a kétharmadot. Ez így önmagában nagyon kevés, maximum pár gyűlölködő, egyszerű embert fog meg. Koncz Zsófi ezzel ellentétben fejlődést, munkahelyeket ígért és folytatni kívánja édesapja munkásságát a térségben. Az emberek pont ezt szeretnék. Nem akarnak ingázni egy munkahely miatt, hanem például az újra termelő cukorgyárban szeretnének helyben dolgozni és több időt tölteni családjukkal. Jó ígéretek dolgos embereknek. A fejlődéssel és a valóra váltott politikai kampánnyal nem lehet versenyezni. A gyűlöletbeszédből már nem kérnek a választók, nekik bölcsőde kell, új orvosi rendelő, jobb közlekedés és persze az, hogy több maradjon a családi kasszában. Jogos, hiszen ezzel már kerek a világ és élhetőbb a választókörzet is.

Georg Spöttle
Előző sztori

Közel félmilliárdból újítják fel a Szeged melletti autópályát

Következő sztori

Egyszer volt: Egy hajó, amely a tengert járta!

Legutóbbi hasonló cikkek