Tíz éven át üzemeltetett szabadstrandot a Laposon, az önkormányzat ellehetetlenítette

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Fórizs Elek 1998 és 2008 között üzemeltette a Lapos szabadstrandját és büféjét. Eredetileg csak vendéglátóhelyet nyitott volna, de működési engedélyt kizárólag azzal a feltétellel kapott, ha elvállalja a szabadstrand üzemeltetését is. Ez komoly anyagi ráfordítást és felelősséget igényelt, azonban az önkormányzat teljesen magára hagyta.

Magas önköltség

– A saját pénzünkön kellett bójasort vásárolni és vízőrt alkalmazni. A betonutat is én csináltattam meg, én vezettem be az áramot, alakítottam ki az öltözőket, üzemeltettem a mobil WC-ket. Az úszók védelmében minden évben a part és a bójasor közötti résznél lánccal át kellett húzni a medert. Kéthetente vízmintát kellett vetetni az ÁNTSZ-szel.

Mi csak a büfét szerettük volna fenntartani, mert a szegediek szerettek odajárni. Így viszont bármiért, ami a strandon történt, minket terhelt a felelősség

– mesélte.

Súlyos tragédia

A felelősség súlyát 2006-ban hatványozottan átérezhette Fórizs Elek. A nagy árvíz során ki sem tudtak nyitni, akkor a szabadstrand sem üzemelt, viszont napozni még le lehetett menni a Laposra, ez okozta a szörnyű tragédiát.

– Egy anyuka lement a lányával és az unokahúgával a strandra. Egyikük sem tudott úszni, ugyanakkor mindkét kislány bement a vízbe. Az egyiket kimentették az ott napozók, de a nő unokahúga belefulladt a vízbe, később Szerbiában találták meg a holttestét. Árvíz idején nem lehet vízbe menni, ezt a tábla is jelezte – emlékezett vissza Fórizs, akit az anyuka beperelt, de hosszas bírósági huzavona után végül a vendéglátósnak adtak igazat.

„Semmiben nem volt partner az önkormányzat”

Fórizs Elek elmondása szerint minden évben a szabadstrand fenntartásához kötötték a büfé engedélyeztetését. Általában május elsejére nyitottak ki, de ehhez az engedélyek beszerzését már hónapokkal korábban meg kellett kezdeni. Volt, amikor csak júliusban tudtak kinyitni, ilyenkor persze kérdéses volt, hogy egyáltalán megéri-e, ugyanis augusztus végével gyakorlatilag vége a szezonnak.  

Minden évben egymillió forintba került, hogy az első pohár sört kicsapoljam.

A leköltözés alapból költséges volt, majd a szezon végén el kellett bontani a bódét. Szerettem volna egy normális felépítményt, de az önkormányzatnál erről hallani sem akartak, mivel a terület ártéren található. Érdekes módon néhány száz méterrel arrébb, a Partfürdőn engedélyezték – fogalmazott.

Megemlítette, hogy a zeneszolgáltatás kapcsán is akadályba ütközött az önkormányzatnál, amely végül teljesen magára hagyta. – A zene miatt az önkormányzat arra kötelezett, hogy akusztikai szakemberrel méressük meg a zajterhelést. A szakértő húszoldalas véleményét visszadobta a városvezetés, nem adták meg az engedélyt.

Beszéltem a jegyzővel, felajánlottam az önkormányzatnak, hogy üzemeltessük közösen a szabadstrandot, de erről az ötletről hallani sem akartak. Azt válaszolták, hogy nincs erre keret. Gyakorlatilag semmiben nem voltak partnerek

– mondta.

Fórizs Elek 2008-ban adta fel a szélmalomharcot az önkormányzattal és lépett vissza a büfé és a szabadstrand üzemeltetésétől. Úgy véli, a Laposnak továbbra is lenne létjogosultsága, ugyanis annak idején egy átlagos nyári hétvégén ezer ember is megfordult a strandon.  

A Fidesz aláírást gyűjt a szabadstrandokért

Két héttel ezelőtt elindult a szegedi szabadstrandokról szóló petíció, amit elektronikusan, valamint személyesen a Fidesz-irodában is alá lehet írni. A kezdeményezéssel a szegedi Fidesz azt szeretné elérni, hogy a szegediek ismét kulturált körülmények között, legálisan fürdőzhessenek a helyi szabadstrandokon.

Előző sztori

Nagy az érdeklődés a Vásárhelyi Őszi Tárlat iránt

Következő sztori

Tehetségcentrumot indított a Magyar Táncművészeti Egyetem Szegeden

Legutóbbi hasonló cikkek