Szegedi kutató vizsgálta a munkával kapcsolatos generációs különbségeket

Baby boomer, X, Y, Z generáció. Naponta halljuk a korcsoportokra vonatkozó megállapításokat, és azt, hogy a Z generációs fiatalok mennyire eltérnek a korábbi generációk tagjaitól. Vajon tényleg így van? Ha valóban vannak különbségek, hogyan és miben nyilvánulnak meg? Mindeközben zajlik a tehetségekért folyó harc. Az Egyesület a Kreatív Oktatásért kolléganője, Vizi Noémi (aki jelenleg az SZTE GTK PhD hallgatója) megvizsgálta, hogy az egyes generációk tehetségei között észrevehetők-e különbségek a munkaerőpiaci elvárásaikat illetően.

A kutatás eredményei szerint az X és Y, valamint a Z generáció leginkább a nem anyagi (pénzben nehezen kifejezhető) tényezőket tartja vonzónak a munkahelyválasztáskor. A Z generáció listáján az első tényező egy olyan környezet, ahol a tehetség jól érzi magát, ezt követi sorrendben a jó közösség, a munka-magánélet egyensúlya iránti vágy, az elvégzett munka elismerése és a motiváló felettes jelenléte.

Az X és Y generáció közös listáján az előzőhöz képest kicsit más a sorrend: számukra a legvonzóbb az, ha meg tudják valósítani a munka-magánélet egyensúlyát, a következő helyen a munka elismerése végzett, majd pedig a folyamatosan növekvő fizetés következett. Eztán kapott csak helyet a listán az olyan környezet, ahol jól érzi magát a munkavállaló, illetve a tisztelet és a bizalom.

Az anyagi tényezők közül mindkét generációs csoportban (Z, és X, Y együttesen) egyértelműen a magas, versenyképes fizetés nyert. A Z-k számára egy munka akkor válik vonzóvá, ha rugalmas a munkaidő, változatos, nem monoton feladatokat végez, folyamatosan kihívásokat talál benne, valamint lehetősége nyílik az önálló munkavégzésre. A fejlődési lehetőségek oldaláról megközelítve a kérdést, a legfontosabb, amit egy szervezet biztosítani tud a tehetség számára, az a folyamatos visszajelzés, a karrierépítés lehetősége és a szakmai képzések elérhetősége – legyenek akár belsők, akár külsők. Az X és Y generációknál is megegyeznek ezek a tényezők, bár a második és harmadik hely sorrendje felcserélődött.

Végső következtetésként levonható, hogy vannak ugyan a generációk közötti, munkaerőpiacon jelentkező elvárások közötti különbségek, azonban ezek nem olyan számottevőek, mint ahogyan a médiában hallhatjuk. Mivel a kutatás nem ágazatspecifikus, így elképzelhetők szektoronkénti különbségek, viszont ezek szektorbeli-, és nem generációs tényezőkre vezethetőek vissza.

(Fotó: istock/Todor Tvetskov)