Egy hajótörött István király udvarában

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Fogadalmi templom nyolc és fél tonnás bronz óriása jeles napra figyelmeztet ma: a Hősök harangja egy régvolt nagy ember, Gellért püspök emlékét idézi.

1030: az év, amikor Szent István rendeletére megszületik Csanád egyházmegye. Messziről jött ember kapja a feladatot: legyen a főpásztora. Gellért, az idegen akkor már másfél évtizede Pannóniában él, kiismeri magát a helybéli viszonyok és a bonyolult szokásrendszer útvesztőiben. De honnét is jött?

Előkelő velencei családba született. Még kisgyermek volt, amikor megtámadta egy rejtélyes betegség. Szülei, nem látván reményt, szerzetes csuhát aggattak rá, és az Úr oltalmába ajánlották. Oblátus, vagyis Istennek áldozott személy lett. Bolognában tanul, amikor is váratlanul a velencei Szent György-monostor apátjául választják. Nem sokáig viseli a tisztséget, lemond, mert egyszerű szerzetesként akar szolgálni.

Célja, hogy a Szentföldön remeteéletet éljen. Útnak is indul, a zárai kereskedőkhöz csatlakozva tengerre száll. Dalmácia partjainál járnak, amikor nagy vihar éri utol őket. Hajótörést szenvednek. Nagy nehezen Szent András szigetére vetődnek. Gellért ott menedéket keres, amikor sorsa a pannonhalmi apát, Razina útjába vezeti. Az apát, kiismerve a művelt és elhivatott szerzetest, rábírja, hogy menjen vele Pannóniába, István király udvarába. Az uralkodó hamarosan tanácsadójául fogadja, és rábízza fia, Imre herceg nevelését.

Amikor az ifjú herceg 16 éves lesz, immár tanult felnőttként elköszön mesterétől. Gellért ekkor – szíve vágyát követve – a bakonybéli bencés apátságban remeteségbe vonul. Ám ez sem tart sokáig: 1930-ban a király rábírja, hogy vállalja el az általa akkor alapított csanádi püspökség vezetését, mert őt tarja alkalmasnak a Tisza-Maros-Duna közében élők megtérítésére. Gellért püspök hét szerzetessel telepszik meg a csanádi monostorban, ahová hamarosan tömegeket vonz a híre. Ezrével járulnak hozzá, hogy fölvegyék a keresztséget. A püspök az évek során végigjárja a hatalmas egyházmegyét, keresztel, híveket toboroz, templomok építéséről rendelkezik, iskolát alapít, tanítókat fogad, székesegyházat emeltet, templomaiban meghonosítja a menedékjogot. Aszkétaéletet él. A tudományokban elmélyül, csillagászattal is foglalkozik, és persze vallástudóssá érik. Krisztus édesanyja, Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

Szent István 1038-ban bekövetkezett halála után a politikai káosz, a hatalmi viszályok arra sarkallják, hogy maga is próbáljon tenni a békességért. Évekig küzd, nem mindig a jámbor szerzetesei lelkületét követve, hanem a végzetes helyzet kényszerében. 1046 zavaros őszén három püspök társaságában útra kel a száműzetésből visszatért Endre herceg köszöntésére, akit királlyá ütni terveznek, várva tőle az ország stabilitását. Ez később meg is valósul: az I. András néven tizenhat évig uralkodott király nyugalmat hozott, megerősítette a kereszténységet, és sikerrel védte meg a hazát a Német-Római Birodalom támadásaitól.

Gellértnek akkor, 1049 őszén már nem volt módja eljutni Endre herceghez: út közben a lázadó Vata hívei elfogják, kőzáport zúdítanak rá, majd a Kelen-hegyről kétkerekű talyigán a mélybe lökik. A hegy, halálának tanúja, hat évszázada az ő nevét viseli. A szegedi Magyarok Nagyasszonya székesegyház óriás harangját 1927-ben a tiszteletére szentelték. A 990 éve alapított, mai nevén Szeged-Csanádi Egyházmegye első elöljárója, az 1083-ban szentté avatott Gellért püspök emléknapján kondul meg ma a harang.

Előző sztori

Motorost gázolt egy kisteherautó Szentesen

Következő sztori

Ingyen láthatjuk a Nagy-Magyarország Parkot

Legutóbbi hasonló cikkek