Barangolás Kiskundorozsmán

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szeged közvetlen környéke számos figyelemre méltó természeti és épített értékkel rendelkezik.  Kiskundorozsmára kalauzol el cikkünk, néhány fényképpel betekintünk a ma már Szegedhez tartozó település történelmébe.

Kiskundorozsma 1973 óta Szeged része. Korábban önálló településként létezett, 1075-ben említi először oklevél, amelyben I. Géza király a Garam melletti Szt. Benedek-rendi apátságnak adományozta a területet. 1241-ben a tatárjárás pusztította, majd 1526-ban a törökdúlás következtében elnéptelenedett. 1719-ben Orczy István Jászfényszaruból és Jászapátiból 23 jász családdal, 120 fővel újratelepítette.

Keresztelő Szent János-templom

Az ősi dorozsmai dombon álló, várszerű kőfallal körülvett impozáns templom 52 méter magas tornyával a dorozsmaiak egyik legnagyobb büszkesége. 1793-ban kezdték építését, a munka 29 évig tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal és végül 1822-ben fejeződött be.

Az épület hossza 56, szélessége 16 méter, a falak vastagsága pedig 2 és fél méter. A templom alapterülete 1009 m2. Befogadóképessége kétezer ember.

Dorozsmai szélmalom

Az első szélmalmot Dorozsmán Benke István építette 1801-ben.  A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Dombokra épültek, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sőt, sokszor a leányválasztás is a malomban történt.

1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább tartó, szerencsére ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne. Ekkor már megindult a malomkultúra hanyatlása. A modern gőzgépekkel nem tudták a szél hajtotta malmok felvenni a versenyt, sorra pusztultak, dőltek.

Az 1970-es év az árvíz és az igen magas belvíz elleni védekezés ideje volt. A rosszul szigetelt épületek sorra életveszélyessé váltak.  Így a malom is átázott, szétmállott fala nem bírta a tető- és faszerkezet súlyát és 1970 április 22-én összedőlt. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött és 1973 tavaszán fejeződött be. Az ünnepélyes átadáson a kétpárköves malom újra működött. A próbaőrlés alkalmával kukoricadarálásra és búzaőrlésre került sor.

Az Alföldön egyedülálló szélmalom karbantartására azonban nem jutott pénz, így 2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására a malom falának északi oldalán egy több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában kezdődhetett meg az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkák december 18-ig elkészültek, átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között történt. 2008 nyarán a Nemzeti Kulturális Alap és a Tájház szövetség által kiírt és megnyert pályázattal, valamint önkormányzati önrésszel, dr. Ozsváth Gábor Dániel molinológus szakember irányítása mellett új vitorlát és tetőfordító rudazatot kapott az épület. 2010-ben kicserélték az elkorhadt szelestengelyt és így a 2011-es Dorozsmai Napokon 38 év után ismét működőképes volt a malom.

A malomban Vass József tiszteletbeli szélmolnár, kőfaragó mester kalauzolt. A malmot az utolsó szögéig ismerő szakember a Dorozsmai füzetek című kiadványban bővebben is ismerteti a sok viszontagságot megélt szélmalom történetét.

Dorozsmai Tájház és nagygazdaház

Dorozsma központjában, az ősi dorozsmai domb mellett egy közel 300 éves kultúrának állít emléket a Dorozsmai Tájház és nagygazdaház. A helyben gyűjtött ritka tárgyi és szellemi értékek a XVII-–XX. század paraszti és nagypolgári életébe vezeti vissza az érdeklődőket. A 2017. június 23-án felavatott tájház büszke házigazdája Deli Albin. Azonban nemcsak ő, de egész családja, Júlia asszony és fiai – Alex és Alen – is kiveszik részüket a hagyományápolásban.

A kiállított, korra jellemző bútorok és tárgyak nemcsak nosztalgiát ébresztenek a látogatóban, hanem életképet is adnak az egykori autentikus falusi életről. A látogatóbarát házban mintha meg sem állt volna az élet. Deli úr minden igényt kielégítő tárlatvezetése visszarepít az időbe és szinte látjuk a hajdani élet hétköznapjainak pillanatait.

Ottjártunkkor a Deli fiúk rögtönzött citerakoncerttel is megleptek.

Kőbárány

Az Isten Bárányát ábrázoló kő a Dorozsma önállóságáért vívott küzdelem jelképévé vált. A kődísz feletti marakodás sokszor erőszakoskodásba torkollt, birtoklásáért nagy per volt Szeged és Dorozsma között.

A szegediek azt állították, hogy a kőbárány a szegedi templom romjaiból került a várfalba. A dorozsmaiak ugyanekkor ragaszkodtak ahhoz, hogy a kőbárány az ő templomuk része volt és ez szolgál bizonyítékul arra, hogy Dorozsma mindig is külön község volt, külön templommal. 

A kőbárány századokig állt a szegedi vár fokán. 2004-ben a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület felvetette egy másolat elkészítésének az ötletét. Az elképzelést tett követte és 2009. augusztus 20-án Barta András szobrászművész alkotása átadásra került Dorozsma központjában.

Hősök Ligete

Kiskundorozsma egyik legszebb műemlékegyüttese található a Hősök Ligetében. Megépítése szomorú eseményhez fűződik. 1831 augusztusában Dorozsmát is elérte az országban pusztító nagy kolerajárvány. A templom egész nap tele volt emberekkel, akik az elöljárókkal együtt fogadalmat tettek, hogy ha a Mindenható irgalmazni fog a népnek és megszünteti a járványt, akkor a temetőben a hétfájdalmú Szűz tiszteletére kápolnát építenek.

A dorozsmai stációkat 1856-ban építették. A szobrok a ligetben állnak és a kis kápolnához vezetnek. Az idők folyamán az enyészet martalékává váló tizennégy stáció közül hét már teljesen földig lett rombolva, a maradék hétnek a fajansz képe rongálódott meg. Sokéves munka és előkészület után elkezdődhetett a stációk teljes rekonstrukciója. Az önkormányzati beruházás mellé a helyi közösség 5,2 millió forintot adott össze. Időtállóbb, bronzból készült alkotások kerültek az alapokra, amelyeket Barta András szobrászművész készített. Az újjáépült szobrokat 2012-ben szentelték fel.

Sziksósfürdői strand és kemping

A Szegedtől 12 km-re található, 36 hektáron elterülő strand és kemping a nyári szezonban ideális családi pihenőhely. Természetes vízzel, parkosított területtel, játszóterekkel, sportpályákkal, valamint színvonalas kiszolgálóegységekkel várja a piheni vágyókat.

A helyi lakosság a szikes tavat már a régmúlt időkben is használta. A város lakossága a XIX. század 70-es, 80-as éveiben fedezte fel, és saját, vagy bérkocsin jutott ki a városból a természetes környezetbe.

A területen található sziksót a korábbi időkben edények, evőeszközök tisztítására használták, ennek söprését régen a község bérbe adta. Már 1807-ből vannak adatok a sziksós fürdő gyógyhatásáról. A tó környékét 1861-ben erdősítették, az 1870-es években már kutat fúrtak.

A vízben klór, nátrium és kötött szén-dioxid mutatható ki. Bár a tó vize nincs gyógyvízzé nyilvánítva, a szakemberek körében elfogadott a gyógyító hatása, amely különösen a reumatikus panaszok esetén hatásos.

Előző sztori

Szituációs lövészversenyt nyert a szegedi Czirok János

Következő sztori

Hiába a második hullám, még nincs pánikvásárlás a boltokban

Legutóbbi hasonló cikkek