Hófehérke búcsúztatja az idei Szabadtérit

A Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadának zárásaként állítják színpadra augusztus 21-én és 22-én a Hófehérke és a hét törpe táncjáték-adaptációt, amelyben a Budapesti Operettszínház művészei táncolják a főszerepeket.

A Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Operettszínház együttműködése igen hosszú múltra tekint vissza, számos nagyszerű darabot állítottunk már színpadra ott, köztük több ősbemutatót is – írja közleményében a Budapesti Operettszínház.

Az idei évben is folytatódik a hagyomány, hiszen a népszerű színházi rendezvénysorozat záró előadása A Hófehérke és a hét törpe című táncjáték, amelynek főbb szerepeiben a Budapesti Operettszínház balettművészeit láthatja a közönség. Az Újszegedi Szabadtéri Színpadon helyet kapó előadás teljesen új, kifejezetten Szegedre összeállított szereposztásban áll fel.

Hófehérkét a frissen a Budapesti Operettszínházhoz szerződött Rotter Bianka alakítja, a Királyfit pedig a 2019 végén a Diótörő című előadás címszerepében bemutatkozó Somai Valér. A Vadász Babácsi Benjámin, a mostoha Kozmér Alexandra, Kuka szerepét Szanyi Tamás ölti magára.

Ez a szereposztás később nem lesz látható

A száz százalékig magyar darab zenéjét Kocsák Tibor szerezte, ami garancia a fogós, fülbemászó dallamokra, a librettót írta és a koreográfiát készítette ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas rendező-koreográfus. A Budapesti Operettszínház Diótörőjét is színpadra álmodó koreográfus elmondta, egy igazi fesztivál-előadás lesz ez a darab.

A balettkar a Szegedi Nemzeti Színház művészeiből áll, a törpéket olyanok alakítják, akik már korábban is nagy sikerrel játszották a szerepet, rajtuk kívül a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Madách Tánciskola hallgatói is kaptak lehetőséget az előadásban.

Ez a szereposztás később nem lesz látható, így különösen érdemes a fantasztikus hangulatú Újszegedi liget színpadán megnézni az előadást. Érdekesség, hogy A Hófehérke és a hét törpe a legtöbb helyen betanított magyar balett az utóbbi évtizedekben.

Nemcsak idehaza, hanem külföldön is óriási sikerrel játsszák jóformán folyamatosan: láthatta már a közönség Észtországban, Finnországban, Hongkongban, sőt még Ausztráliában és a moszkvai Nagyszínházban is.

A produkció csodás díszlete Kentaur keze munkáját dicséri, a jelmezeket Velich Rita tervezte.

A Dóm téri, több mint 4000 főt befogadó nézőtérrel és 1000 négyzetméteres színpaddal szemben az 1300 fős nézőtér és az Erkel Színház-méretű színpad pont akkora, hogy nem veszik el rajta a kis, 35 fős szereplőgárda, megmarad az intimitása, jól láthatók lesznek a maszkok, öltözékek, fokozva az élményt.

Ami a történetet illeti, annak ellenére, hogy meseadaptációról beszélhetünk, az előadás alkotói nagy figyelmet fordítottak arra, hogy egy igazi családi darab legyen.

Két ívben fut az esemény, a gyerekeknek és a felnőtteknek is szórakoztató módon, vagyis a szülők sem fognak unatkozni a két órás játékidejű előadáson, míg a gyerkőcöket is valóban leköti már 4-5 éves kortól, vagyis kiváló első színházi élménynek. Nem titkolt cél, hogy megszerettessék a jövő nemzedékével a színházat.

Bár hivatalos elnevezése mesebalett, érdemes tudni, hogy ez egy komplett színházi darab, nem „csak” táncelőadás. Sokkal inkább egy táncjáték, amelyben a balett is, úgy mint a néptánc és a modern tánc, csak egy nyelvezet, amelyet ott használ az alkotó, ahol azzal a stílussal tudja legjobban interpretálni a szituációkat és karakterizálni a szereplők jellemét.

Ez a darab a táncot nem értő vagy nem szerető, de a színházat kedvelő emberek számára is befogadható, szerethető, vagyis mindenkinek ajánlható, akit elvarázsol a mesés színpadkép, a lenyűgöző jelmezek vagy épp a fogós zene.