//

Nem lehet több pénzszerző pert indítani szegregáció ürügyén

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Gyöngyöspata, 2020. január 21. Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola elõtt 2020. január 21-én. A Debreceni Ítélõtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Horváth László, a térség fideszes országgyûlési képviselõje az ezen a napon tartott helyi sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyben közvetlenül az érintett családokkal kell folytatni a kártérítésrõl kezdeményezett egyeztetést, mert az ügyben pert kezdeményezõ alapítvány "eljátszotta hitelét, miután eszközként használja pártfogoltjait anyagi haszonszerzés és saját politikai céljainak elérése érdekében". Mindezek figyelembevételével is folytatni kell a megkezdett egyeztetéseket a pénzbeni kártérítés mellõzése, illetve az azt helyettesítõ személyre szabott oktatási lehetõségek elfogadása és biztosítása érdekében. MTI/Komka Péter

Gyöngyöspata volt az első és az utolsó hely az országban, ahol sikerre lehetett vinni egy “pénzszerző akciót” a szegregáció ürügyén – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Horváth László – aki egyúttal fideszes országgyűlési képviselő – úgy fogalmazott, a cigányság számára is csakis a munkán és tanuláson keresztül vezethet a felzárkózás és a felemelkedés útja.

Az Országgyűlés előző pénteken nagy többséggel fogadta el azt a módosító indítványt, amely kimondja: a bíróság a jövőben nem állapíthat meg pénzbeli kártérítést a tanulóknak a gyöngyöspataihoz hasonló iskolaperekben – emlékeztetett Horváth László az indítvány előterjesztőjeként.

Kiemelte, a változtatás értelmében amennyiben a diákok jogsértő hátrányt szenvednek el, akkor ezt oktatással és képzéssel kell orvosolni.

A Fidesz képviselője azt mondta, a gyöngyöspatai pert évekkel ezelőtt egyértelműen politikai, pénzszerző céllal indította egy Soros György által támogatott alapítvány, amely a “szegregációt csak ürügynek használta, az érintett cigány tanulókat és családokat pedig eszközül használta fel” a gyors és könnyű pénz ígéretében.

A per igazi célja a konfliktusgerjesztés, Magyarország rossz hírbe hozása és a magyar kormány lejáratása volt – fogalmazott.

Horváth László közölte, nem szeretnék, hogy a jövőben újabb hasonló igazságtalan ítéletek, rossz döntések rúgják fel a társadalmi békét.

Elmondta, azt is szeretnék elkerülni, hogy túlzó és egyoldalú pénzbeli kártérítések más településeket is csődközeli helyzetbe hozzanak. A gyöngyöspatai önkormányzatnak ugyanis végre kell hajtania a jogerős bírósági döntést, a településnek azonban nincs 100 millió forintja a kártérítés kifizetésére, azután ugyanis olyan kötelező feladatait nem tudná ellátni, mint a gyermekétkeztetés és a szociális ellátás, továbbá a folyamatban lévő fejlesztéseket is le kellene állítania.

Horváth László jelezte, a kormány ezért segít a bajba jutott Gyöngyöspatán, amely augusztus végéig megkapja a kártalanításhoz szükséges 100 millió forintos forrást.

A miniszterelnöki megbízott feladata a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzetek feltárása és azok megoldását szolgáló javaslatok kidolgozása.

(MTI)

 

Előző sztori

Vizet vártak, olaj jött

Következő sztori

Új sportágban remekeltek a szegedi tollaslabdázók