Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

A fél terem sem telt meg csütörtökön a közmeghallgatáson. Idén is prezentációval kezdődött az esemény, most a belvárosi beruházások helyett a geotermikus rendszerről. 55 ezer tonnányi széndioxid kibocsátását csökkentenék a projekttel Szegeden.

Kóbor Balázs, a SZETÁV geológus végzettségű igazgatója az alacsony létszámmal kapcsolatos nemtetszésének hangot is adott. "Kicsit csalódott vagyok, mert az egyik gimnáziumban ugyanebben a témában tartott előadáson több mint száz ember gyűlt össze" – mondta Kóbor. A közmeghallgatás ugyan rendes közgyűlésnek számít, azonban idén sem jelent meg Botka László, az összegyűltek többsége pedig feltételezhetően önkormányzati dolgozó vagy képviselő. A sorok közt Szabó Sándor szocialista parlamenti képviselő is helyet foglalt. Vélhetően a civil érdeklődők száma nem érte el az ötöt sem.

Kóbor előadásából kiderült: Magyarország jelentős potenciállal bír a geotermikus energia terén, Szegeden négyzetméterenként 110 milliwatt fluxust lehet mérni, ami 30-40 százalékkal az átlag fölött van Európában bárhol viszonyítva.

"De vannak ennél jobb, vulkanikus és posztvulkanikus helyszínek" – mondta Kóbor, aki példaként Izlandot vagy Toscanát említette. Utóbbi helyen geotermikus energiával állítanak elő áramot is, viszont ehhez nagyon magas hőfokú víz kell, ezért Szegeden ezt nem tudják megvalósítani.

Kitért a szakember a geotermikus energia negatívumaira is: Izlandon a világ legnagyobb geotermikus erőműve miatt több tucat gejzír vize tűnt el. Kóbor kifejtette, Szeged földrajzi elhelyezkedése kedvező a geotermikus energia felhasználásához, ez pedig szoros összefüggésben van a fosszilis energiahordozók kitermelésével is.

"Az algyői olajtelep is ugyanonnan termeli ki a vizet, mint mi, csak nekik a víz nem kell, nekünk meg az olaj" – mondta. "Ott hagyjuk abba, ahol az algyői mezőn elkezdenek fejteni" – magyarázta.

Az ügyvezető elmondta, más települések, mint például Hódmezővásárhely már régebb óta felhasználja a geotermikus energiát, azonban ez nem minden esetben történik ez körültekintően. "Nem illik a felszínen hagyni ezt a vizet, mivel vannak benne olyan ásványi anyagok, amelyeknek semmilyen keresnivalójuk nincs a felszínen" – indokolta meg a visszasajtoló kutak szükségességét Kóbor. Emellett a fenntarthatóság miatt is szükség van a visszasajtolókra, hogy generációkon át felhasználhatóak legyenek a geotermikus kutak. Szegeden vélhetően óránként 80 köbméter, 90 fok fölötti hőmérsékletű vizet tudnának kitermelni.

A beruházásnak köszönhetően Szeged széndioxid kibocsátását akár 60 százalékkal lehetne csökkenteni évente a mostani 55 ezer tonnáról, melynek kapcsán Kóbor azt mondta, ez iszonyú környezetszennyezés.

"Ez annyi szén elégetésével egyenlő, hogy ha kamionokra felpakolnánk, akkor Kiskunfélegyházáig érne a sor" – érzékeltette az adat mértékét.

Úgy látják, a jelenlegi gázárak mellett körülbelül 10 év múlva térülhet meg a beruházás, de azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ármérséklő hatása lehet. Kilenc termelőkutat fúrnak, ezek csatlakoznak a 18 visszasajtolókúthoz a rendszerükben. A kutaknak a kialakítása egyenként 3-4 hónapba telik, azonban arra figyelmeztet Kóbor, hogy az ütemterven a geológiai tényezők sokat változtathatnak. Ez az ütemterv egyébként a SZETÁV honlapján

elérhető

. Ebből kiderül, az éppen kialakítás alatt lévő felsővárosi kút mellett még egy fúrása kezdődik januárban, ezután pedig Rókuson kell munkálatokra számítani. Az előadást követően a lakosság feltehette volna kérdéseit, de senki nem élt a lehetőséggel. "Úgy néz ki, egész estére kimenőt kaptam" – viccelődött az ülést vezető Nagy Sándor alpolgármester.