Közélet

Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

2019. december 5., csütörtök
Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

A fél terem sem telt meg csütörtökön a közmeghallgatáson. Idén is prezentációval kezdődött az esemény, most a belvárosi beruházások helyett a geotermikus rendszerről. 55 ezer tonnányi széndioxid kibocsátását csökkentenék a projekttel Szegeden.

Kóbor Balázs, a SZETÁV geológus végzettségű igazgatója az alacsony létszámmal kapcsolatos nemtetszésének hangot is adott. "Kicsit csalódott vagyok, mert az egyik gimnáziumban ugyanebben a témában tartott előadáson több mint száz ember gyűlt össze" – mondta Kóbor. A közmeghallgatás ugyan rendes közgyűlésnek számít, azonban idén sem jelent meg Botka László, az összegyűltek többsége pedig feltételezhetően önkormányzati dolgozó vagy képviselő. A sorok közt Szabó Sándor szocialista parlamenti képviselő is helyet foglalt. Vélhetően a civil érdeklődők száma nem érte el az ötöt sem.

Kóbor előadásából kiderült: Magyarország jelentős potenciállal bír a geotermikus energia terén, Szegeden négyzetméterenként 110 milliwatt fluxust lehet mérni, ami 30-40 százalékkal az átlag fölött van Európában bárhol viszonyítva.

"De vannak ennél jobb, vulkanikus és posztvulkanikus helyszínek" – mondta Kóbor, aki példaként Izlandot vagy Toscanát említette. Utóbbi helyen geotermikus energiával állítanak elő áramot is, viszont ehhez nagyon magas hőfokú víz kell, ezért Szegeden ezt nem tudják megvalósítani.

Kitért a szakember a geotermikus energia negatívumaira is: Izlandon a világ legnagyobb geotermikus erőműve miatt több tucat gejzír vize tűnt el. Kóbor kifejtette, Szeged földrajzi elhelyezkedése kedvező a geotermikus energia felhasználásához, ez pedig szoros összefüggésben van a fosszilis energiahordozók kitermelésével is.

"Az algyői olajtelep is ugyanonnan termeli ki a vizet, mint mi, csak nekik a víz nem kell, nekünk meg az olaj" – mondta. "Ott hagyjuk abba, ahol az algyői mezőn elkezdenek fejteni" – magyarázta.

Az ügyvezető elmondta, más települések, mint például Hódmezővásárhely már régebb óta felhasználja a geotermikus energiát, azonban ez nem minden esetben történik ez körültekintően. "Nem illik a felszínen hagyni ezt a vizet, mivel vannak benne olyan ásványi anyagok, amelyeknek semmilyen keresnivalójuk nincs a felszínen" – indokolta meg a visszasajtoló kutak szükségességét Kóbor. Emellett a fenntarthatóság miatt is szükség van a visszasajtolókra, hogy generációkon át felhasználhatóak legyenek a geotermikus kutak. Szegeden vélhetően óránként 80 köbméter, 90 fok fölötti hőmérsékletű vizet tudnának kitermelni.

A beruházásnak köszönhetően Szeged széndioxid kibocsátását akár 60 százalékkal lehetne csökkenteni évente a mostani 55 ezer tonnáról, melynek kapcsán Kóbor azt mondta, ez iszonyú környezetszennyezés.

"Ez annyi szén elégetésével egyenlő, hogy ha kamionokra felpakolnánk, akkor Kiskunfélegyházáig érne a sor" – érzékeltette az adat mértékét.

Úgy látják, a jelenlegi gázárak mellett körülbelül 10 év múlva térülhet meg a beruházás, de azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ármérséklő hatása lehet. Kilenc termelőkutat fúrnak, ezek csatlakoznak a 18 visszasajtolókúthoz a rendszerükben. A kutaknak a kialakítása egyenként 3-4 hónapba telik, azonban arra figyelmeztet Kóbor, hogy az ütemterven a geológiai tényezők sokat változtathatnak. Ez az ütemterv egyébként a SZETÁV honlapján

elérhető

. Ebből kiderül, az éppen kialakítás alatt lévő felsővárosi kút mellett még egy fúrása kezdődik januárban, ezután pedig Rókuson kell munkálatokra számítani. Az előadást követően a lakosság feltehette volna kérdéseit, de senki nem élt a lehetőséggel. "Úgy néz ki, egész estére kimenőt kaptam" – viccelődött az ülést vezető Nagy Sándor alpolgármester.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.