Havas Boldogasszony ünnepét tartják Szeged-Alsóvároson

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszonynagy búcsút - a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét - a szeged-alsóvárosi ferences templomban - tájékoztatta a FerencesSajtóközpont az MTI-t.

Az ünnep egy 4. századi hagyományra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének egy augusztus eleji napon megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore Bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére. 1503-ban szentelték fel Szeged-Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemplomát, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált.

A programsorozat szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődik, melyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrál. Az esti szentmisében papi és szerzetesi hivatásokértimádkoznak, majd a görög katolikus liturgiakezdődik, ezt követi a keresztútjárás a templom körüli Mátyás téren, illetve szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmisét celebrálnak az elhunytakért. Ezután virrasztást tartanak a templomban reggelig.

Vasárnap reggel az édesanyai és édesapai hivatásokért mondanakszentmisét. A templom előtti téren Komáromi Előd ferences magiszter, a budapesti pasaréti közösség elöljárója celebrálja a családok békéjéért, egységéért a délelőtti ünnepi szentmisét, amelyet körmenet követ. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet este Bucskó Nándor újmisés ferences testvér szentmiséje zárja. Szombaton délelőtt és délután tárlatvezetéssel egybekötött sétán ismerhetik meg a látogatók a kolostor egyes részeit is, így a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a quadrumot, a szerzetesi ebédlőt, a templomot és a sekrestyét.

(MTI)