Írjon nekünk

Egyetem

Vöröshasú unkát, réti csíkot és zsombéksást is mentenek az SZTE kutatói

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás és a biológiai sokféleség drámai csökkenése következtében egyre növekszik a veszélyeztetett fajok száma és csökken a fajok élőhelye. Az SZTE Ökológiai Tanszéke határon átnyúló projektjében a Palics–Ludas vízgyűjtő vizes élőhelyeinek fenntartható kezelésére dolgoz ki módszereket, ezzel is megakadályozva vagy lassítva olyan ritka, veszélyeztetett fajok kipusztulását, mint a réti csík, a lápi póc és a vidrafű. 

Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás és a biológiai sokféleség drámai csökkenése következtében egyre növekszik a veszélyeztetett fajok száma és csökken a fajok élőhelye. Az SZTE Ökológiai Tanszéke határon átnyúló projektjében a Palics–Ludas vízgyűjtő vizes élőhelyeinek fenntartható kezelésére dolgoz ki módszereket, ezzel is megakadályozva vagy lassítva olyan ritka, veszélyeztetett fajok kipusztulását, mint a réti csík, a lápi póc és a vidrafű.

A Kiskunság és az Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki módszereket magyarországi és vajdasági szakemberek. Az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Dr. Tölgyesi Csaba elmondta: a vízelvezető csatornák élővilág megőrző képességét hivatott körüljárni a kétéves projekt.

– A régió belvízelvezető csatornáira olyan kezelési javaslatrendszert dolgozunk ki, amellyel maximalizálni tudjuk a megőrzött élővilágot.

A mesterséges úton kialakított csatornahálózatot a 20. század folyamán hozták létre. A magyarországi szakaszon 4723 kilométernyi csatornarendszer található a vizsgált térségben, de ez csak a helyrajzi számmal rendelkező csatornákat jelöli, az úgynevezett „partizán csatornákkal” együtt a Kiskunság területén körülbelül 5000 kilométernyi csatorna van. Annak idején ezek feladata volt, hogy a belvizeket elvezessék, valamint hogy a tavakat, vizes élőhelyeket, lápokat lecsapolva a területeket művelés alá lehessen vonni.

A 24 hónapos projektben a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének 9 munkatársa vesz részt. Együtt dolgoznak az SZTE Füvészkerttel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bajai Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetével, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársaival.

– A Füvészkert munkatársaival a csatornákban előforduló növényfajokat termesztünk. Ezeket majd oda telepítjük be, ahol hiányoznak vagy megritkultak. Mostanra a Füvészkertben egész komoly növényi állományt halmoztunk fel ezekből a fajokból – mondta Dr. Tölgyesi Csaba.

(Forrás: SZTE)

Kommentek

Tovább olvasom

Egyetem

Az SZTE kutatói a mikroműanyagok mennyiségét mérik a hazai folyók üledékeiben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Marosban egy kilónyi, mederből származó üledékmintában esetenként akár 40 ezer darab mikroműanyag szemcse is található.

Tovább olvasom

Egyetem

Kiválóra értékelték a Szegedi Tudományegyetemet a hallgatók

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

Öt területen kapott kiváló minősítést az intézmény.

Tovább olvasom

Egyetem

Szegedi módszerrel lehet hatékonyabban előállítani hidrogént zöldalgákkal

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának szakembereinek jóvoltából.

Tovább olvasom

Aktuál