Írjon nekünk

ARC

Kiss-Rigó: A demokrácia vélt bajnokai csak a nihilizmus diktatúráját építik

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke szerint húsvétkor azt ünnepeljük, hogy megtörtént a teljes és tökéletes kiengesztelődés Isten és az emberiség között. Ha aktualizálni szeretnénk, akkor ebből erőt meríthetünk minden személyes konfliktus csillapítására, gyógyítására. 

– Milyen üzenete van a húsvétnak idén, különösen, hogy Európa választás elé néz?
– Húsvét üzenete állandó és mégis mindig aktuális a keresztény hívő ember számára, aki számára a hit egy személyes kapcsolat. A feltámadt Krisztusba vetett hit. Aki ezt nem mondhatja el magáról, azok számára is jelentős a húsvét Európában. Sokat beszélgetnek, vitatkoznak, cserélnek véleményt manapság, hogy most akkor Európa keresztény vagy nem keresztény. Erre szokták mondani: Európában még az ateista is keresztény. Néhány hete járt Magyarországon Douglas Murray brit közíró. Ő arról beszélt, hogy Európa egy keresztény kultúrával és hagyományokkal rendelkező környezet ma is, olyan felépítmény, amit a keresztényi hit hozott létre például a kultúrában és a művészetben is. Ma nagyon sokan vannak, akik ateisták, de elfogadják, élvezik és vallják, hogy a keresztény hit nagyon sok mindent adott az életünkbe, a mindennapokba. Valóban sokan vannak Európában, akik nem keresztények, de a kulturális környezet mégis keresztény Európában. Ebből következik, hogy egy keresztény ünnepet megünnepelnek azok is, akik nem hívők. Számukra fontos az ünnep, nagyon sok jó társadalmi és egyéni következménye van annak, ha közösségben és jól eltölt egy ünnepet. A hívő keresztény számára természetesen ez egy személyes kérdés, annak a győzelmét ünnepeljük, aki szövetséget kötött velünk. Ő a végső győzelmet learatta, de ha mi hűségesek vagyunk a szövetséghez, akkor ez már a mi győzelmünk is. Ezért a húsvét a hívő keresztények legnagyobb ünnepe. A mindennapi életben pedig erőforrás és iránytű.

– Nagyon sok békétlenség van a szűkebb és a tágabb környezetünkben. Hozhat akárcsak átmeneti nyugalmat egy ilyen ünnep?
– Katalizálhat minden ilyen folyamatot a húsvét. Éppen azt ünnepeljük, hogy megtörtént a teljes és tökéletes kiengesztelődés Isten és az egész emberiség között. Ha aktualizálni szeretnénk vagy kiaknázni, akkor ebből erőt meríthetünk minden személyes konfliktus csillapítására, gyógyítására.

Így ünnepeli a húsvétot a püspök

Locsolkodni nem szoktam, nálunk nem volt szokás. Rokonaim Ausztráliában élnek már nagyon régóta, így velük személyesen most nem találkozom. Önellátó vagyok, magamnak főzök az ünnepkor is. Ha húsvétkor meghívnak vendégségbe, akkor ott természetesen én is húsvéti ételeket eszek. Éhen nem halok, az biztos. A sonkát nem szeretem, ahogy én karácsony idején a kocsonyát sem eszem meg. Emberként és keresztényként az ünnep mondanivalóját kifejező liturgiában részt veszek. Más kérdés, hogy püspökként nemcsak részt veszek, hanem én vezetem a liturgiát. Előírás, hogy a nagy ünnepeken a püspök a saját székesegyházában végezze a liturgiát.

– Ön is tapasztalja a békétlenséget, a rengeteg sok ellentétet?
– Nyilván sokat tapasztalok. Nem csak azt, hogy ember a másik emberrel konfliktusban áll talán jobban és többször, mint máskor. Ennek millió oka lehet, és nem is szükségszerűen sajátos, főleg politikai okai. Az ember saját magával sincs békében, mert annyira felgyorsult az élet, megváltoztak a megszokott életkörülmények. Ez részben nagyon jó. A modern kor minden vívmányát lehet a magunk javára is fordítani, de a magunk tönkretételére is. Sajnos a nevelés, az értékekre való nevelés, az értékek értékelése nem mindenki számára adatik meg. Emiatt nagyon sok személy megzavarodik idegileg, tűrőképessége gyengül, elveszíti az immunitását sok idiotizmus hatására, amivel szemben normális körülmények között mindenki immunis lenne.

– Mi tartozik ezek közé?
– Sok mindenre utalhatok. Például ami nemcsak ránk magyarokra, hanem a mai emberre jellemző, hogy úgy gondolja, joga van mindenhez, ami neki kellemes, hasznos és értékes. Ha pedig ez nem úgy van meg, ahogy azt ő akarja, akkor sajnáltatja magát, panaszkodik másoknak és irigykedik másokra. Ezáltal a valóságtól teljesen elrugaszkodva magát teszi tönkre. Vannak az életben olyan értékek, amelyek örökké érvényesek és amelyeket érdemes annak tartani, azokhoz igazodni, azokra törekedni, birtokolni és megküzdeni értük. Ha vannak ilyenek, akkor ezek egyfajta iránymutatást adnak az ember számára. Ha ez nincs meg, vagy ha tudatosan az az ideológia, hogy egyenlő távolságtartás kötelező, egyesek szerint a demokrácia szempontjából ez elvárás is, azaz egyik értéket sem tartom fontosnak, akkor én magam leszek értéktelen valójában. Aki ezt a politikában, a közéletben képviseli, az a demokrácia bajnokának tartja magát, holott csak az értéksemlegesség, nihilizmus diktatúráját akarja kiépíteni. Önpusztítás a társadalomnak és egyes embereknek is.

– Ma már szinte kötelezőnek érzik sokan elemeire szedni azokat, amiket Ön mond, de említhetném akár Ferenc pápa üzeneteit is. Pedig ezek igen világos, egyértelmű gondolatok, minden hátsó szándék nélkül.
– Ez a közéletben is jellemző szinte minden téren. Ha a pápa, vagy bármelyik püspök megnyilatkozik, amikor egy közösséget képvisel, csak akkor mond hasznos dolgokat és akkor mond jól valamit, ha hitelesen tanúskodik arról, akit képvisel, a feltámadt Krisztusról, akit éppen most fogunk ünnepelni.

– Mikor jöhet el egy nyugodtabb világ?
– A tökéletes nyugalom, a tökéletes harmónia, de egyben végtelen dinamizmus az, amit a keresztény teológia az üdvösség állapotának, az örök életnek mond. Ott az lesz. Addig viszont tudomásul kell venni, hogy forrong sok minden, küzdelem, harc, lustaság és sorolhatnám mi minden, ami hozzátartozik az élethez. Érezhetjük úgy, hogy a mi időnkben minden összesűrűsödik, de úgy gondolom, hogy ez minden korban így lehetett.

Nem dughatjuk homokba fejünket, ha a migráció kérdéséről van szó. Ráadásul, ha a gondviselés jóvoltából egy – vallási vagy polgári – közösség vezetése adatik meg, akkor ez hatványozott felelősséggel jár. Ezért tartom jó kezdeményezésnek a SzegedMa által szervezett konferenciát a modernkori migrációról, hiszen kiváló alkalmat teremt arra, hogy egy szélesebb kontextusba helyezve átfogó képet kapjunk arról, hogy a közép-európai embereket és azon belül a szegedieket, milyen kihívások elé állíthatja a migráció. Mindazonáltal azért is fogadtam el a szervezők felkérését, mert az eszmecsere tematikája alapján nemcsak problémafelvetéseket, de megoldási javaslatokat is hallhatunk ezen az egész napos konferencián, amelynek a Gál Ferenc Főiskola ad otthont a Klebelsberg Teremben május 11-én, szombaton délelőtt 10 órától.

 

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

ARC

Oklevelet kapott Szeged legnagyobb vasútbarátja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára szerint már születésekor eldőlt, hogy a vasútnak szenteli életét.

Tovább olvasom

ARC

Húsz éve a múzeum szolgálatában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Medgyesi Konstantin 1999 augusztusa óta azért dolgozik, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeresen működjön.

Tovább olvasom

Aktuál