Szegeden az egyik legkevesebb az iparűzésiadó-bevétel – az önkormányzat szerint jó ez így

Botka László múlt héten csütörtökön a Közéleti Kávéházban azt mondta, örül, hogy Szegedre nem települ több vállalkozás, ugyanis ezzel megelőzhető, hogy ellehetetlenüljön a város. Szerinte korábban azok a városok sorra mentek tönkre, ahol a gazdasági világválság idején autóipari vagy híradástechnikai összeszerelő üzem működött.

2018-ban 9,3 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számoltak a szegedi költségvetés összeírásakor, ami körülbelül a teljes, 13,4 milliárdos tervezett adóbevétel 75 százaléka. Idén már azzal dicsekedett Botka László, hogy a tervezetet sikerült meghaladni, így 10,2 milliárd forint folyt be Szegeden iparűzési adóból.

Győrben ugyanez az adat a tavalyi évben a 23 milliárdot is meghaladta – a Rába-menti város 80 milliárdos 2017-es bevételének több mint negyede, ezen kívül építményadóból és idegenforgalmi adóból származó bevétel is folyt be Győrnek, ahol 22 067 vállalkozást jegyeznek. Itt a 2017-es kiadások meghaladták a 66 milliárd forintot.

Pécsen 2017-ben az összes adóbevétel 11,3 milliárd forint volt, amelyből 7,3 milliárd forint az iparűzési adóból befolyt összeg. Ugyanott a 2018-as költségvetésben szereplő tervezett iparűzésiadó-bevétel 7,4 milliárd forint. Debrecenben tavaly 12,2 milliárdra rúgott a tervezett bevétel, melyet 300 millió forint híján szeptember végéig sikerült elérni. Ráadásul tavaly kiderült, hogy a cívisváros kapja meg a Magyarországon épülő BMW-gyárat, így további fellendülés elé néz Debrecen.

Kecskemét is dinamikusan fejlődik

A Szegednél kisebb Kecskeméten 2008-óta folyamatosan nő az iparűzésiadó-bevétel, 2018-ban már 9 milliárd forintnál is több folyt be a városkasszába. Kecskemét városvezetése fontosnak tartja a nagy ipari cégek letelepedését. Bács-Kiskun megyeszékhelye tíz éve dinamikusan fejlődik. "Azt kell mondanom, hogy a gazdaság a motorja minden fejlődésnek, a kulturális fejlődésnek, a szociális területen lévő szolgáltatás-javításának, valamint a közösségi életben a játszóterek és a parkok megújulásának" – nyilatkozta Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a Hír TV-nek. A fejlődés érdekében Kecskemét 2007-ben úgy döntött, hogy fokozatosan, évről évre csökkentik az akkor még 2 százalékos iparűzési adót. Ez a csökkentés megállt 1,6 százaléknál.

A szegedi Fidesz felháborodását fejezte ki

"Magyarországon egyedülállóként talán Szeged polgármestere örvend ennek az eredménynek, hogy nincs gazdasági fellendülés, nincs új adózó. Szerintünk szégyen, hogy a szegedi polgármester arra büszke, hogy az adóbevételeket csak szinten tudja tartani, és nem a város gyarapodása a fontos neki" – nyilatkozta a Fidesz szegedi alapszervezetének elnöke, Bartók Csaba. Az önkormányzati szeged.hu azonban továbbra is állítja, mindenki félreértette a polgármester szavait a Közéleti Kávéház évértékelőjében. "A legutóbbi pénzügyi válság idején, 2008-2009 tájékán sorra dőltek be a korábban irigyelt dunántúli városok és települések, ahová odatelepült egy autó-összeszerelő akármi, vagy egy telefon-összeszerelő akármi, teremtett 2-3000 munkahelyet. Fizetett a kisváros méreteihez egy halom iparűzési adót, majd jött a gazdasági világválság, bezárták a gyárat és elvitték Kínába vagy Indiába és ott maradtak hoppon" – magyarázta a polgármester múlthéten.

"Ebből a szempontból az, hogy a szegedi gazdaságnak nincs egy túlsúlyos szereplője és ágazata, ezt egy előnynek és egy védelemnek tekintem" – jelentette ki.