Intézmény- és képzésfejlesztési program zajlik a szegedi egyetemen

Hét alprojektből álló komplex intézmény- és képzésfejlesztési programmal kívánja javítani és megerősíteni képzési kapacitását, infrastruktúráját és innovációs tevékenységét a Szegedi Tudományegyetem. Az Európai Uniós projektben célul tűzték ki a hallgatói lemorzsolódás csökkentését és a diplomások arányának növelését. Az eddigi eredményekről október végén számoltak be a szakemberek.

A mintegy 3,675 milliárd forint támogatású "

A Szegedi Tudományegyetem oktatási és szolgáltatási teljesítményének innovatív fejlesztése a munkaerő-piaci és a nemzetközi verseny kihívásaira való felkészülés jegyében

" című projekt illeszkedik az SZTE azon küldetéséhez, mely szerint a Szegedi Tudományegyetem 2020-ra országos viszonylatban a vidék piacvezető harmadik generációs egyeteme, regionálisan a dél-alföldi régió szellemi központja legyen. Ennek érdekében a projektben résztvevők diploma-szerzést segítő szolgáltatásokat, komplex képzés és szolgáltatásfejlesztést, nemzetköziesítési, egészségnevelési, online oktatási stratégiákat, valamint oktatói-kutatói teljesítmény értékelési rendszert dolgoznak ki. Az eddigi eredményeket október 30-án projektrendezvényen ismertették.

Cél a diplomások arányának növelése

A hallgatói lemorzsoládásban a karok közül az ÁJTK, ÁOK, MGK, TTIK a leginkább érintettek, az arány magasabb az alapképzésben és az osztatlan képzésben, míg a mesterképzésben rendkívül alacsony. A lemorzsolódó hallgatók aránya az informatikai és a természettudományi képzési területeken a legjelentősebb, míg a művészeti képzési területen a jelenség gyakorlatilag ismeretlen. A hallgatók jellemzően a 3-5 aktív félévet követően hagyják el az intézményt – derül ki a projekt egyes alprojektjében végzett kutatásokból. A lemorzsolódással fenyegetett hallgatói rétegek célzott támogatást kapnak, mely mentori rendszer kiépítésével, felzárkóztató programok, egyéni és csoportos tanácsadások formájában, valamint az oktatók pedagógiai módszertani eszköztárának hatékonyabbá tételével valósul meg. A hallgatói szükségletek feltárása már a belépéskor megtörténik, a tanulmányi alkalmasság, azaz a kompetenciafelmérés és az egyetemi sikerességet támogató pszichológiai erőforrások felmérésével. – 2017 őszén végeztünk először átfogó vizsgálatot a diákok tanulási sikerességét támogató erőforrásokról. Mértük például a hallgatók tanuláshoz és a munkavégzéshez való viszonyát, a tanulási énhatékonyság érzését és a halogatásra való hajlamot is. Azt tapasztaltuk, hogy azok a diákok, akik magasabb pontszámokat értek el, jobb tanulmányi teljesítményt mutattak az első félévben, mint azok, akik alacsonyabb ponttal rendelkeztek. Az eredményeket visszajeleztük a diákoknak, és azoknak, akiknél nagyon alacsony erőforrásokat azonosítottunk tanácsoltuk a különböző fejlesztő programokban való részvételt – fogalmazott Szabó Éva, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet munkatársa. – A frissen felvett hallgatók körében 2015 óta végezzük a kompetenciamérést. A rendszer célja, hogy megviszgáljuk milyen induló tudás- és képességszinttel kezdik meg egyetemi tanulmányaikat a hallgatók és melyek azok a területek, ahol a lemorzsolódás csökkentése érdekében további fejlesztésre szorulnak. Idén több mint 2200 hallgató töltötte ki a tesztet, az eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók tudása többé-kevésbé egységes, vannak azonban kiemelkedően magas és alacsonyabb képességszintű hallgatók is. Megállapítható az is, hogy a diákok tanulási stratégiái között igen nagy arányban, közel 70 százalékban szerepel a memorizálás és a kitöltők fele halogatja a tanulást. Akik hajlamosabbak a memorizálási stratégiák alkalmazására, azok teljesítménye tendenciaszerűen alacsonyabb, mint azoké, akik más tanulási stratégiát követnek – tudtuk meg Molnár Gyöngyvértől, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet munkatársától.

Komplex képzés és szolgáltatásfejlesztés

A hazai felsőoktatási intézmények képzési és kimeneti követelményeinek átalakulását tartalmazó kormányrendelet egy új fajta szemléletet határozott meg 2016-ban. A tanulási eredmény alapú szemlélet bevezetésével járó képzés- és tananyagfejlesztés feladatait, a korszerű szemlélet adaptálását, valamint a képzők képzését fedi le a második alprojekt, melyben mintegy 700 hagyományos és online tananyagot dolgoznak ki. A tananyagok elérhetőségét segíti a Klebelsberg Könyvtár által kifejlesztett Elektronikus Tananyag Archívum (ETA), melynek közvetlen kapcsolódása van az országos Digitális Tankönyvtárhoz. A nemzetközi online oktatási platformokon való megjelenés, az elektronikus tananyagok fejlesztése és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítését is szolgáló távoktatás megújítása kiemelt prioritásként szerepel a Szegedi Tudományegyetem intézményfejlesztési tervében. A Gazdaságtudományi Karon bevezetett jó gyakorlat egyetemi szintű kiterjesztése a cél. A projekt keretében felkészítik az arra vállalkozó oktatókat az online tananyagfejlesztés technikáira. Az elkészült anyagokat szintén az ETA rendszerben tárolják. A tananyagtárról bővebben

itt olvashat.

– A tanulási eredmény alapú szemlélet azt határozza meg, hogy a hallgató milyen tudás birtokában, milyen tevékenységek ellátására legyen képes az adott tanulási folyamat végére és mindezt mennyire önállóan legyen képes megtenni. Az új módszer lehetőséget ad arra, hogy javítani tudjuk a hallgatók tanulási eredményességét és a hallgatók képességeiben mérhető fejlődés történjen. Az új gondolkodásmód megismeréséhez és tanulástámogató eszközként való alkalmazásához nyújt támogatást az

SZTE T.E.A.M

. A Tanulási Eredmény Alapú Képzésfejlesztő Műhely – többek között – segíti az SZTE oktatóit a tantárgy- és tananyagfejlesztői, valamint a tanításmódszertani és értékelési kompetenciáik fejlesztésében – mondta el Farkas Éva altémavezető. Hozzátette: a 30 órás "Tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés" tréningen 2018 első félévében 175 oktató és tananyagfejlesztő vett részt, de a tanításmódszertani tréningek 2018 őszétől folytatódnak.

Nemzetköziesítési törekvések

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói bázisa a világ minden tájáról érkezik, egyre növekvő számban, mely mára meghaladta a 3500 főt. A hallgatói mobilitással együtt jár az oktatói, kutatói és stáb mobilitás is, melynek során kiváló szakembereket fogadnak az SZTE-n. Éppen ezért az uniós projektben közös képzések és tananyagfejlesztés kialakítása is történik, nagy hangsúlyt fektetve a Kárpát-medencei oktatási térre. A nemzetköziesítési alprojekt részeként – többek között – megújul a Szegedi Tudományegyetem arculata.

(Forrás: szte.hu)