/

A családok éve program fontos része az óvodapedagógia

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Budapest, 2014. szeptember 5. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond köszöntőt a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe megnyitóján a budai Vár Szentháromság terén 2014. szeptember 5-én. A Budavári Önkormányzat kulturális rendezvényének idei díszvendége Kárpátalja és Budavár legújabb testvérvárosa, Munkács. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A családok éve program fontos eleme az óvodapedagógia megerősítése – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Szekszárdon.

Potápi Árpád János a szekszárdi német nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi óvodai nevelésről rendezett konferenciáján a térségben egyedülállónak nevezte azt, hogy Magyarországon 2011 óta a korábbi öt helyett hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés, amit az indokol, hogy ez az életkor az egyik legfontosabb a szocializációs folyamatban.

Hozzátette: a kormány 400 határon túli óvodát újít fel és 150 új óvodát épít. A cél az, hogy minden magyar óvodás korú gyermek tudjon magyar óvodába, és ha kell, magyar bölcsődébe járni – mondta. Közölte: jelenleg mintegy 40 ezer határon túli gyermek jár magyar óvodába, a kormány azt szeretné elérni, hogy ez a szám 68 ezerre nőjön.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány a hazai óvodákra is odafigyel, Tolna megyében számos nevelési intézmény újult meg, és épült az elmúlt időszakban. Az óvodák mára sok településen jó állapotba kerültek, azok az intézmények, ahol nem történt fejlesztés, az önkormányzaton keresztül léphetnek be a folyamatba – fűzte hozzá Potápi Árpád János.

Megjegyezte, hogy a nemzetiségek nem kisebbségek, mert az Európai Unió területén élő nemzetiségek létszáma 50-60 millió fő, ezzel az EU második vagy harmadik legnagyobb országát alkotnák. Ez is indokolta az RMDSZ-nek és az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezését. Ennek az a célja, hogy az őshonos nemzetiségeknek ugyanolyan jogai legyenek, mint az újonnan, nagy számban érkező migránsoknak. “Mi élünk több száz vagy több ezer éve ezen a vidéken” – fogalmazott Potápi Árpád János.

Kitért arra, hogy a magyar kormány több területen segíti a nemzetiségeket, ilyenek az egyházak. Úgy vélte, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek nem használják ki teljesen a jogaikat, például kevés istentiszteletet tartanak anyanyelven.

Potápi Árpád János megemlítette, hogy 2018-tól a határon túli magyarság mellett a hazai nemzetiségek és az egyházak ügyei is a Miniszterelnökséghez tartoznak, így a számukra nyújtott kormánytámogatások a Bethlen Gábor Alapon keresztül lesznek elérhetőek.

(MTI)

 

Előző sztori

Magányos migránsra leltek Röszkén

Következő sztori

Házi őrizetben marad a Szeviép-vezér

Legutóbbi hasonló cikkek