/

Nyolc európai országban is sikeresen alkalmazták a Társadalmi-Technikai Integrációs Kutatás (STIR) módszerét

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nyolc európai ország innovatív kis-és középvállalkozásai és kutatóintézetei vettek részt egy módszer tesztelésében, melyet az USA-ban fejlesztettek ki, és amelyet adaptáltak a Duna-menti régió innovációs környezetéhez igazodva. A STIR módszer abban segíti a kutatás-fejlesztés szereplőit, hogy lépéseket tegyenek a felelősségteljes kutatás és innováció megvalósítása felé.

De mit is takar tulajdonképpen a STIR? Számos módszer irányul arra, hogy az akadémiai kutatók, tudósok kutatási tevékenységeiket tudatosan végezzék (pl. valós idejű menedzsment, élő laboratóriumok, fórumok, stb.) A STIR is egy ezek közül, amely szerint a társadalmi és technikai integráció a kutatás-fejlesztés során is egyre nagyobb figyelmet igényel. Mint ilyen, a D-STIR (Társadalmi- technikai integrációs kutatás- és fejlesztés dunai keretrendszere) projekt jövőbeli eredményei értékes információkat fognak szolgáltatni a Duna-régió és Európa egésze számára.

Miért is nyolc Duna-menti ország vesz részt a D-STIR projektben? A STIR módszer pilotjai magyar, román, cseh, szlovák, német, szlovén, bosznia-hercegovinai és horvát üzleti és akadémiai környezetben valósultak meg. Széles körben ismert már az a tény ugyanis, hogy az innovációs kereslet-kínálat láncának felelős kezelése regionális inputokat igényel. A D-STIR projekt nyolc országa a fejlettség és innováció érettségének különböző szintjeit képviselik, egyben az innováció szereplőinek sokféleségét is mutatja.

Hogyan mutatták be a D-STIR alkalmazásának első eredményeit? A D-STIR projekt konzorciumi partnerei – köztük Magyarországról a Csongrád Megyei Önkormányzat, az Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület és az ELI-HU Nonprofit Kft. – S Stuttgartban osztották meg tapasztalataikat 2018. június 19-20. között. A beszámolók az elért
eredmények mellett kitértek a felmerült nehézségekre is, és arra, hogy hogyan lehet a módszert tovább fejleszteni és még inkább a régió sajátosságaihoz igazítani.

A felelősségteljes innováció fontosságára az Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület tagjai, Udvari Beáta és Nádas Nikoletta hívták fel a figyelmet egy nyilvános workshopon, ahol az ipar 4.0, a digitalizáció és robotika témáját ötvözve a takarító robot gyártását szimulálták. Az érdeklődők aktívan vettek részt a játékban, és beleláthattak abba, hogy a különböző érdekelteket (fogyasztók, vállalkozások, gyártók, szakszervezetek) milyen tényezők motiválhatják.

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Előző sztori

Megvan az oka a Hulladékgazdálkodásnál a prémiumhiánynak

Következő sztori

Medvét láttak Dorozsmán

Legutóbbi hasonló cikkek