Hírzóna

Trianon tragédiájáról és következményeiről az Emlékpontban

Trianon tragédiájáról és következményeiről az Emlékpontban

2018. június 4., hétfő
Trianon tragédiájáról és következményeiről az Emlékpontban
A hódmezővásárhelyi Emlékpontban éve óta hagyomány, hogy az intézmény Trianonról és a nemzeti összetartozás napjáról is megemlékezik. A közgyűjtemény az idén„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte" Trianon és következményei címmel rendezett tudományos tanácskozás a békediktátum aláírásának kilencvennyolcadik és e nap Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánításának nyolcadik évfordulójára.A nemzeti összetartozás lényege, hogy a nemzet bár politikailag széttagolt, hiszen államhatárok választják szét és több állam területén él a tömbmagyarság, mégis spirituálisan és szimbolikusan is egységes, sőt közjogilag is, hiszen az egykori magyar állampolgároknak és leszármazottaiknak joguk van felvenni a magyar állampolgárságot. Erről Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője és a Tornyai János Múzeum igazgatója beszélt köszöntőjében, kijelentve, hogy a tragédiáról és Trianon dicsőséges pillanatairól is megemlékezik a tanácskozás.
Nyitóelőadásában Szávai Ferenc egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem rektora a trianoni békeszerződés hiányos rendelkezéseit elemezve kiemelte, hogy azon túl, hogy a korábban negyven milliárd korona értékű magyar állami vagyonrész tizenöt milliárdra apadt, a szerződés nem rendelkezett az egyházi és közalapítványi vagyonokról, az uralkodó ház vagyonának megosztásáról, továbbá az önkormányzatok és a külföldön lévő vagyonelemek sorsáról sem. Mindezek a hiányosságok hosszú évek további pereskedésre adtak okot a különböző nemzetközi döntőbíróságok előtt.Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese a békeszerződés katonai szankcióit vette górcső alá előadásában. A békediktátum célja volt, hogy a magyar katonai mozgásteret a minimálisra csökkentse. Ezért korlátozták harmincötezer főben a katonák létszámát, amely csak a belső rend biztosítására és a határrendészet feladatainak ellátására volt alkalmas. A fegyverzet mennyiségét korlátozó leírások részletességét jellemezte, hogy darabszámban rögzítették például a kézigránátok számát, megtiltották páncélozott és katonai légi járművek gyártását, sőt vadászfegyverből is csak olyan kerülhetett gyártásra, amelynek szabványa eltért a más országokban gyártott fegyverekétől, hogy azokhoz ne lehessen lőszert importálni.
Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora a tanácskozáson a Székely Hadosztály történetét mutatta be. Az 1918 decemberében létrejött hadosztály működése során több alkalommal a hivatalos budapesti politikával szemben tett lépéseket a háború hivatalos lezárulta után offenzívába lendülő román erőkkel szemben. A Székely Hadosztály a Királyhágónál igyekezett feltartóztatni az ötszörös túlerőben támadó román csapatokat, azonban a tanácsköztársaság hatalomra jutása után alig jutott utánpótlás az egységnek, ezért 1919. április 26-án letették a fegyvert. Gulyás László kijelentette: az ezerhétszáz főt számláló, önkéntesekből alakult egységet vezető Kartochvil Károly ezredes a magyar hadvezetéssel szemben hozott döntéseivel megmutatta, hogyan kerülhette volna el az ország a román megszállást és előzhette volna meg Trianon tragikus hatását.A konferenciát záró előadásában Miklós Péter Glattfelder Gyula csanádi püspök tevékenységét mutatta be. Az iparos családból származó Glattfelder harmincnégy évesen lett a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának professzora és 1911-ben, mindössze harminchét évesen nevezték ki Temesvárra, a csanádi egyházmegye püspökének. Románia területéről 1923-ban utasították ki, Magyarországra költözött, s ekkor kezdte meg azt a munkát, amelynek eredményeként 1930 októberében Szegeden egy egyetemi és egy egyházi központ jött létre. Glattfelder Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterrel való együttműködése eredményeként épült meg a székesegyház, a gyermekklinika és a többi egyetemi épület. Az avatáson Klebelsberg így fogalmazott: legyen mindez egy háromszoros nem Trianonra, hiszen a Kolozsvárról elűzött egyetem és a korábban Temesvárott működött püspökség talált otthonra Szegeden.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.