Írjon nekünk

Gazdaság

A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek – jelentette ki Lázár János szombaton Hódmezővásárhelyen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz.
Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek – szögezte le.

“Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani” – mondta a politikus.
A Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak: azoknak, akik az agráriummal foglalkoznak, középosztálybeli családokká kell válniuk – hangsúlyozta a miniszter.

A politikus szerint a választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról.

Két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret 300 hektáros maximumáról – jelezte.
Lázár János közölte, a közös agrárpolitikáról folyó vita kapcsán meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés emelésére.

Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, Hódmezővásárhely város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. A termelők érdeke volt, hogy a város megyei agrár-közigazgatás központjává váljon.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot – a normatív támogatások szinte egészét, a beruházási támogatások 72 százalékát – már odaítélték.

Pályázati felhívásokon keresztül még jelentős források fordíthatók öntözésfejlesztésre, erdőtelepítésre, tanyavillamosításra, termelői csoportok létrehozására, kertészetek korszerűsítésére – tudatta az államtitkár.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kifejtette, egyes érdekcsoportok szeretnék, ha az unió költségvetésének 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikára fordított források aránya csökkenne.
Papp nem tartja reális veszélynek, hogy hirtelen megszűnne a területalapú támogatás, várhatóan a mértéke sem változik jelentősen, de jóval több feltételnek kell megfelelni.

A jelenlegi elképzelések szerint a végrehajtásban és az ellenőrzésben jóval nagyobb szabadságot kaphatnak a tagországok, ugyanakkor támogatásokat célhoz kötnék.

Egyszerű gépbeszerzési vagy építési beruházásokhoz nagyon korlátozott mértékben lesznek elérhető vissza nem térítendő támogatások – hangsúlyozta Papp Gergely.

forrás: MTI

Kommentek

Tovább olvasom

Hírzóna

Elkezdődött a cseresznyeszezon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Idén a gyümölcs termésmennyisége megközelítheti a 20 ezer tonnát.

Tovább olvasom

Gazdaság

Nincs elég diák, bajban az élelmiszeripar

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Hosszabb távon nem csak az oktatás, hanem maga az egész élelmiszeripar is bajba kerülhet. Egyre kevesebb a diák, nem csak a szakképző iskolákban, hanem mindenhol, így ha továbbra is csökken a diákok száma, az iskola egyre nehezebben tudja ellátni szakképzési feladatát. Kommentek

Tovább olvasom

Gazdaság

Így néz ki a vásárhelyi tramtrain madártávlatból – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Öt megálló épül majd.

Tovább olvasom

Aktuál