Közélet

Klebelsberg szellemisége ma is él a szegedi egyetem falain belül

Klebelsberg szellemisége ma is él a szegedi egyetem falain belül

2017. október 13., péntek
Klebelsberg szellemisége ma is él a szegedi egyetem falain belül

Klebelsberg Kunó munkássága nélkül nem állhatna most itt az egyetem - hangzott el a kultuszminiszter halálának 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen, amelyet az Orvostudományi Szakbizottság Minker Emil Orvostörténeti Munkabizottság szervezett Szegeden.

Klebelsberg Kunó

előrehaladottan gondolkodott, elképzelései mind a mai napig megjelennek az egyetemünk küldetésnyilatkozatában, miszerint a nemzetközi jelenlétet erősíteni kell az oktatás és a kutatás területén egyaránt” – emelte ki

Szabó Gábor

, a Szegedi Tudományegyetem rektora a SZAB-székházban tartott rendezvényen, hozzátéve, a kultuszminiszter munkássága, szellemi hagyatéka útravalóul szolgál. A rektor egy idézettel zárta beszédét: „A neonacionalizmus annak világos felismerése, hogy egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el, hogy pozitív emberekre, aktív emberekre, produktív emberekre, konstruktív emberekre van szükség és ha egy nemzetben a munkás, a dolgos, a cselekedni akaró, a teremteni és alkotni tudó embereken felülkerekedik a negatív emberek számaránya, akkor az a nemzet képtelen a haladásra”.

Hencz Péter

főorvos elmondta,

Kossuth Lajos

temetése óta nem volt annyi gyászoló az országban, mint amennyien búcsúztatták gróf Klebelsberg Kunót. „Halálhíre nagy megdöbbenést keltett szerte az országban és legkedvesebb városában, Szegeden, ahol annyit alkotott. Az egyetem, klinikák, a fogadalmi templom, a Dóm téri épületegyüttes, pedagógiai és teológiai főiskola, tizennyolc új iskola, a SZUE, füvészkert, sportpályák, tornatermek, kollégiumok, a szabadtéri játékok elindítása fűződik a nevéhez” – emelte ki Hencz Péter. A főorvos elmondta, Szegeden tízezrek gyászoltak a Dóm téren és a környező utcákon.

Schmidt Henrik

, az egyetem akkori rektora ekképpen búcsúzott: „A természettudományok minden ágának művelését tűzte ki egyetemünk különleges céljául. Így épült fel másodszorra egyetemünk”. Az egyetem fejlesztési tervei kapcsán

Fendler Judit

kancellár felidézte a Klebelsberg Kunó idejében megvalósuló egyetemi beruházásokat és azt, hogy melyek a jelen legfőbb célkitűzései. Az Intézményfejlesztési Terv 2016-2020 dokumentumban megfogalmazták, a Szegedi Tudományegyetem regionális, országos, illetve nemzetközi munkaerő-piaci elvárásokhoz mind tartalmában, mind módszertanában naprakész módon kapcsolódó regionális, hazai és nemzetközi viszonylatban is versenyképes kompetencia alapú és gyakorlatorientált tudást és végzettséget biztosít a képzési szintek teljes vertikumában és a képzési területek teljes palettáján. Az oktatáson túl a kutatás, a társadalmi szerepvállalás, az egészségügyi ellátás, valamint ennek koordinálása, a szervezeti működés élvez prioritást. Kiemelte, számos infrastrukturális beruházás van előkészületben, melyek hosszú távon meghatározhatják az egyetem jövőjét.

Papp Zoltán

, a munkabizottság elnökeként Klebelsberg Kunót, mint Szentes város díszpolgárát méltatta. „Szentes és a kultuszminiszter közvetlenebb kapcsolata 1925 őszén kezdődött. Szeptember 6-8. között a város adott helyet a IV. Alföldi Katolikus Nagygyűlésnek, amelyen Klebelsberg hatásos beszédet tartott mintegy háromezer fős hallgatóság előtt. Ismertette iskolaépítési programját, amely a települést is érintette. Ígéretét betartva néhány év elteltével Szentes kiterjedt határában felépült, vagy épülőben volt négy tanyasi iskola, három városszéli iskola és tárgyalások folytak az új központi református népiskola állami támogatásból történő felépítéséről” – emelte ki. Hangsúlyozta, az 1927. április 25-én tartott közgyűlésen

gróf

Bethlen István

miniszterelnök és

Bud János

pénzügyminiszter mellett gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert is a város díszpolgárává választották. Az eseményen

Révész Piroska

Klebelsberg Kunó-díjas professzor az egyetem és az ipar kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Kifejtette, az intézmények törekvése az ipar felé közvetíteni az egyetemen előállított tudást. Véleménye szerint kiemelt szerepe van a „tudástranszfer” jelenségének, amely nem más, mint a kutatással előállított tudás, új technológia továbbítása az ipar felé, a minél korábbi és minél gyorsabb hasznosulás elősegítése érdekében. Klebelsberg Kunó hagyatékára emlékezve elmondta, minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás és nincs tudástranszfer sem. A Szegedi Tudományegyetemen ennek szellemében dolgoznak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.