Írjon nekünk

Közélet

Kakas Béla: Identitásunkat erősíti a Csanád név felvétele!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

„Ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – értékelte az Országgyűlés határozatát Kakas Béla közgyűlési elnök.

Ahogy megírtuk, október 3-án módosította az Országgyűlés a megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett, azaz Csanád megye visszakerül Magyarország térképére 2020. június 4-étől.

A döntéssel kapcsolatban Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke portálunknak felelevenítette, hogy a közgyűlés májusban foglalkozott először a témával, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kérte fel a megyét véleményezésre, ami megelőzte azt, hogy az Országgyűlés elé került a téma. A megyei közgyűlés felkérte történész tagját, Miklós Pétert, és Blazovich László professzort, hogy készítsenek történelmi áttekintést, ami megalapozza a képviselők döntését. Az anyag elkészült, a megyei közgyűlés pedig júniusi ülésén egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett – azaz szinte egyöntetűen – elfogadta a határozatot, amely szerint azt javasolják, hogy Csongrád-Csanádra változzon az elnevezés. Kakas Béla elmondta, hogy a konstruktív és kimondottan szakmai vitában elhangzott, a Szent István király által alapított vármegyerendszer részekén 1023-ben, illetve 1030-ban létrejött Csongrád és Csanád vármegye. A török időkben ez szétomlott, majd csak az 1730-as években állították vissza eredeti állapotába vissza a vármegyerendszert. A rákosi-éra alatt azonban a szovjet típusú tanácsi rendszer jött létre, a rendszerváltás után pedig Csongrád megye maradt az eredeti elnevezésből.

„Makó környékén Csanád vármegyei települések találhatók, ahol még él a csanádi identitás, ők nem csongrádinak, hanem csanádinak vallják magukat. Az eredeti megyenév-használat tisztelgés a múltunk előtt és a csanádi identitását megélő polgáraink irányába. Összességében ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – hangsúlyozta Kakas Béla. Kitért arra is, hogy a mai Csongrád megye területe 2%-ot magában foglal az egykori Torontál megyéből is, a névváltoztatás kapcsán ezt is vizsgálták, ám mivel csak nagyon kicsin része található a mai Magyarország területén, ezért nem javasolták.

Hangsúlyozta azt is, hogy a megye lakosainak nem jelent költséget a megye átnevezése, hiszen a személyi okmányokban nem szerepel a megyenév. Azoknak az intézményeknek, hivataloknak és szervezeteknek, amelyek használják a Csongrád megye elnevezést – így például a Csongrád Megyei Önkormányzatnak is –, új bélyegzőket és cégtáblákat kell csináltatniuk, ám Kakas Béla szerint ezek költsége elenyésző összeg ahhoz képest, hogy milyen súlya és jelentősége van ennek a névváltoztatásnak.

A közgyűlési elnök hozzátette, a Csongrád-Csanád megye elnevezés hatálybalépésének a dátuma is jelképes, hiszen 2020. június negyedikén lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója.

Hírzóna

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A próbafeltárás során fellelt tárgyakat Tornyai János Múzeumban mutatják majd be.

Tovább olvasom

Közélet

Bevette a Dugonics teret Szeged “ikonikus” hajléktalanja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Utcai szükséglet-kielégítés és koldulás után most egy kis szunyóka.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Szegedi Ítélőtábla is segíti a viharkárokat szenvedett jogi kart

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Helyet kínál fel oktatótermében, oktatásra is alkalmas alagsorában és a tárgyalótermekben az előadások megtartására.

Tovább olvasom

Aktuál