Írjon nekünk

Közélet

Kakas Béla: Identitásunkat erősíti a Csanád név felvétele!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

„Ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – értékelte az Országgyűlés határozatát Kakas Béla közgyűlési elnök.

Ahogy megírtuk, október 3-án módosította az Országgyűlés a megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett, azaz Csanád megye visszakerül Magyarország térképére 2020. június 4-étől.

A döntéssel kapcsolatban Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke portálunknak felelevenítette, hogy a közgyűlés májusban foglalkozott először a témával, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kérte fel a megyét véleményezésre, ami megelőzte azt, hogy az Országgyűlés elé került a téma. A megyei közgyűlés felkérte történész tagját, Miklós Pétert, és Blazovich László professzort, hogy készítsenek történelmi áttekintést, ami megalapozza a képviselők döntését. Az anyag elkészült, a megyei közgyűlés pedig júniusi ülésén egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett – azaz szinte egyöntetűen – elfogadta a határozatot, amely szerint azt javasolják, hogy Csongrád-Csanádra változzon az elnevezés. Kakas Béla elmondta, hogy a konstruktív és kimondottan szakmai vitában elhangzott, a Szent István király által alapított vármegyerendszer részekén 1023-ben, illetve 1030-ban létrejött Csongrád és Csanád vármegye. A török időkben ez szétomlott, majd csak az 1730-as években állították vissza eredeti állapotába vissza a vármegyerendszert. A rákosi-éra alatt azonban a szovjet típusú tanácsi rendszer jött létre, a rendszerváltás után pedig Csongrád megye maradt az eredeti elnevezésből.

„Makó környékén Csanád vármegyei települések találhatók, ahol még él a csanádi identitás, ők nem csongrádinak, hanem csanádinak vallják magukat. Az eredeti megyenév-használat tisztelgés a múltunk előtt és a csanádi identitását megélő polgáraink irányába. Összességében ezeréves közösségünk kapja vissza a neki illő megbecsülést, tiszteletet azzal, hogy megyénk neve kibővül Csanáddal” – hangsúlyozta Kakas Béla. Kitért arra is, hogy a mai Csongrád megye területe 2%-ot magában foglal az egykori Torontál megyéből is, a névváltoztatás kapcsán ezt is vizsgálták, ám mivel csak nagyon kicsin része található a mai Magyarország területén, ezért nem javasolták.

Hangsúlyozta azt is, hogy a megye lakosainak nem jelent költséget a megye átnevezése, hiszen a személyi okmányokban nem szerepel a megyenév. Azoknak az intézményeknek, hivataloknak és szervezeteknek, amelyek használják a Csongrád megye elnevezést – így például a Csongrád Megyei Önkormányzatnak is –, új bélyegzőket és cégtáblákat kell csináltatniuk, ám Kakas Béla szerint ezek költsége elenyésző összeg ahhoz képest, hogy milyen súlya és jelentősége van ennek a névváltoztatásnak.

A közgyűlési elnök hozzátette, a Csongrád-Csanád megye elnevezés hatálybalépésének a dátuma is jelképes, hiszen 2020. június negyedikén lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója.

Hírzóna

Ismét megrendezik a Family Expót Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

November 16-17-én.

Tovább olvasom

Közélet

Tovább szedi áldozatait a zombidrog Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nagyon nehéz fellépni az úgynevezett zombidrogok terjedése ellen. Szegeden is egyre több jel árulkodik arról, hogy az olcsó és rendkívül veszélyes kábítószer egyre inkább elszabadult.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nyílt napra várják a fiatalokat a Szegedi Rendészeti Szakgimnáziumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

November 28-án,

Tovább olvasom

Aktuál