Közélet

Az MNT elnöke szerint a szerb-magyar megbékélésre ad lehetőséget a csúrogi megemlékezés

Az MNT elnöke szerint a szerb-magyar megbékélésre ad lehetőséget a csúrogi megemlékezés

2017. október 29., vasárnap
Az MNT elnöke szerint a szerb-magyar megbékélésre ad lehetőséget a csúrogi megemlékezés

A megbékélés és a szerb-magyar együttműködés olyan lehetősége mutatkozik meg a vajdasági Csúrogon, amilyenre korábban soha nem volt példa - hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap a dél-bácskai településen, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek, ám a viharos erejű szél és az eső miatt csak a szerb és a magyar himnusz, valamint néhány szavalat hangzott el, a beszédek elmaradtak.

Hajnal Jenő a helyszínen a sajtónak hangsúlyozta, a múltat elfeledni és kitörölni nem lehet. Amikor a viharos időjárás ellenére is megjelennek az emberek a megemlékezésen, akkor - a politikus szerint - érezhető az az erő, amelynek segítségével a két nép, a szerb és a magyar közös jövőt tud építeni ezen a tájon. Az áldozatok emlékművét Csúrogon négy éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt. Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet. Jelen volt Jasmina Jurisin, a szerb áldozatok emlékét ápoló Razzia 1942 Emlékbizottság titkára, valamint Teleki Júlia túlélő is. A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.