A bioépítészetben a jövő?

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kiss Ernő és Monostory Péter szerint a megújuló bionergiáé a jövő, és ezért vissza kell térni a vályogtéglával való építkezéshez, s szükséges szélerőmű parkok létrehozása is.

Huszadik alkalommal rendezik meg az Újszegedi Bioépítészeti Napokat október 10. és 12. között, melyet 2003 óta a Bálint Sándor Művelődési Házban tartanak meg. Az egész mozgalom, amely a bioépítészet köré szerveződik, még az 1980-as évek során alakult ki, ekkoriban szűnt meg Magyarországon a panellakások építése. Makovecz Imre ebben az időszakban tartotta az első elő kiállítását a napfény városában. A szervezők számára napjainkban is nagyon fontos a szakmai színvonal biztosítása, aminek minden évben igyekszenek eleget tenni. A Kiss Ernő úgy fogalmazott, a három alappillérük, a „szentháromság”, azaz a bioépítészet, a magyar organikus építészet és a népi építészet.

„Fontos, hogy az építkezés lehetőleg minél kevesebb környezetterheléssel járjon. Azonban az ipar erre még nem állt rá” – emelte ki Monostory Péter, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnöke. Korábban Szász János, okleveles építészmérnök végzett a hőtárolással kapcsolatos kutatásokat a Pécsi Napház megalkotásának keretében. „Mindenre van eszköz, kizárólag gazdasági és politikai szándék kérdése ezek megvalósítása” – húzta alá Monostory Péter, aki szerint ötven év múlva nem lesz élhető a Föld, ha minden így megy tovább. A bioépítészetben az építőanyag a szárított vályogtégla. A legfontosabb, hogy ne legyen sugárzás, viszont alkalmas legyen újrahasznosításra és a gazdaságilag is kifizetődő megoldás szülessen. A természet pedig képes legyen egy idő után befogadni ezeket az anyagokat. „Nem elég a házak szigetelése. Környezettudatos szemlélet kell. Az egész várostervezést át kell gondolni” – mondta el Monostory Péter.

A huszadik bioépítészeti konferenián többek között előadást tart Szász János az „Ahogy elkezdődött a magyar bioszolár építészet hőskora” , Kazinczy Gyöngyvér „Egy környezettudatos házfelújítás története” , és Fritz Péter az „Ökoház, okosház, passzív ház, közel null energiafelhasználású épület” címmel. „Nem mindegy, hogy energiatakarékosak vagy környezettudatosak vagyunk” – összegezte Monostory Péter. A konferencián vályogépítők is részt vesznek, akik a modern épületekről is beszélnek.

Kiss Ernő elmondta, hogy a bioépítészet jó, és ő személy szerint nem kifejezetten atomenergia párti. Véleménye az, hogy Magyarországon nincs szükség az atomenergiára, mert az a kommunista időszakban kellett, amikor erőltet iparosítás folyt az egész országban. „Lehet egy lakótelep is energia hatékony, ha napelemek és szélerőmű park biztosítja az energiaellátását” – emelte ki Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója.

A vízerőművekre kitérve a két szakember szerint megfelelő hatástanulmányok elvégzése után lehetőség nyílna akár újak építésére, bár ez valamilyen szinten biztos befolyásolná az állatok élővilágát. Lehetséges a folyókból hőszivattyúval a hőenergia kinyerése, amire rendelkezésre állnak a megfelelő technikai eszközök, és még erőműveket se kellene építeni hozzá. Monostory Péter szerint a Tisza szabályozásánál olyan hibákat követtek el, amelyekből végül nagy árvizek lettek.

Előző sztori

Családi és közösségi nap Kübekházán

Default thumbnail
Következő sztori

Nézőpont: az MSZP vezetése soha nem kedvelte Botkát

Legutóbbi hasonló cikkek