Írjon nekünk

Közélet

1956 utáni megtorlások: „Nem igazság-, hanem gazságszolgáltatás zajlott!”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az Emlékpontban konferenciával emlékeztek a forradalom 61. évfordulójára. Az előadók, a megszólalók szerint a megtorlás kegyetlen és erőszakos volt, rengeteg embert érintett hátrányosan mindez. Egyesek csak az állásukat vesztették el, mások az életüket is.

Tavaly a hősies cselekedetekre, idén az 1956-os forradalmat követő megtorlásra emlékeztek konferenciával az Emlékpontban. „27 ezer politikai ítélet, több mint kétszáz kivégzés, több száz halottal járó sortüzek, legalább 180 ezer külföldre menekülő” – sorolta Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője az elbukott harc következményeit. Az erőszakra, a gyűlöletre épített a rendszer, s változásai alatt is megmaradt az alapelve: a diktatúra.

„Néhány nap telt el azóta, hogy az ’56-os forradalom kitörésére emlékeztünk. Az ünnepségek alatt néhány pillanatig mi is éreztük azt az összetartozást, amelyet a forradalmárok” – fogalmazott Juhász Tünde kormánymegbízott. A szabadság 13 napja után csak fájdalom és keserűség maradt. Úgy gondolja, az áldozatok mellett a bűnösök nevét is ismerni kell – első helyen Kádár Jánosét. „Nem kell félni az igazsággal, a múlttal való szembenézéstől” – üzente. A Csongrád Megyei Kormányhivatal is szembenéz a történelemmel, ezért hozták létre ifj. Komócsin Mihály megyei párttitkár munkahelyét idéző Pártkontroll emlékszobát, amely „bemutatja a tanácsi rendszer hatalmi arroganciáját”.

„Nem igazság-, hanem gazságszolgáltatás zajlott” – vallja Jobbágyi Gábor jogász, Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, aki szovjet-magyar megtorlásnak látja az 1956. november 4. utáni eseményeket. Rámutatott – az ENSZ közgyűlésén elhangzott szavakat idézve -, hogy a szovjetek hadat viseltek ellenünk, 30 hadosztály, 60 ezer katonája vett részt a Forgószél hadműveletben. A fegyverrel elfogott felkelőket azonban elfogásuk után azonnal kivégezték, mert terroristáknak tekintették őket. Katonai közigazgatást vezettek be a megszállók, 9 körzetre osztották az országot, mindegyik élén a hadsereg és a KGB egy-egy tábornoka állt. Kádárék „önállóságát” mutatja, hogy a fontosabb személyek mellett szovjet „tanácsadók” voltak, akik tanács leginkább utasításokat adtak. November 7. után a Parlament épületében szinte fogva tartották Kádár Jánost. Erről az időszakról valószínűleg a jövőben is rengeteg kérdőjel marad, mert a parancsok egy részét szóban adták csak ki.

Elárulta, Hódmezővásárhelyen világosodott meg a kérdésben, nem csak a bírósági ítéletekkel sújtottakra kell gondolni, hanem azokra is, akiket korábbi nemzetőri, munkástanácsi, forradalmi bizottsági ténykedésük miatt bocsátottak el állásukból, rúgtak ki iskolájukból fegyelmivel. „Az 1945 és 1989 közötti időszaknak kilencmillió vesztese, de csupán egymillió győztese volt” – zárta szavait Jobbágyi.

Nyitókép: Fortepan
Fotók: Kovács Ferenc

Hírzóna

Interaktív előadáson találkozhatunk neves szegedi sportolókkal

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

November 29-én, a művelődési házban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nemzetközi hárfaversenyt rendeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A megmérettetésen idén 25 ország mintegy hatvan versenyzője vesz részt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem lesz meleg víz és fűtés jó néhány szegedi lakásban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tarjánban, a Retek u.- Budapesti krt.- Szamos u. által határolt területen.

Tovább olvasom

Aktuál