Tóth Szilvia Zita: Falakat döntenek le a tudományban dolgozó nők

Immár hetedik alkalommal érkezett a Tisza-parti városba a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíja. Ezúttal Tóth Szilvia Zitát, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársát díjazták a növények C-vitamin termelésével kapcsolatos kutatásáért.

Mondhatni „hazajár” a napfény városába a L’Oréal – UNESCO díja, hiszen az elmúlt hat alkalom után hetedjére is Szeged egy prominens kutatónője vehette át a rangos elismerést.

Tóth Szilvia Zita

növénybiológus kutatását tartotta érdemesnek a díjra a Magyar Tudományos Akadémia, a program fővédnöke. A kutatónő és hét tagú csoportja a C- vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja. A későbbiek során az eredmények jelentősek lehetnek a magas vitamintartalmú zöldség- és gyümölcsfajták létrehozásához. „Genfben végeztem a PhD tanulmányaimat, ott találkoztam először azzal a problémával, hogy a C-vitamin szerepéről nagyon keveset tudunk, még annak ellenére is, hogy már a 20-as évek óta ismerik a molekulát” – válaszolta Szilvia, mikor a kutatási témája felől érdeklődtünk. „A sikeres kutatónak, képesnek kell lennie arra, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek önmaga, a kutatói közösség és a nagyközönség számára is érdekesek, és azokra a megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával meg is találja a választ” – vélekedett, amikor arról faggattuk, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy kutatónak.

A L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram szándéka, hogy fókuszba helyezze a tudományos pályán dolgozó nőket, illetve rávilágítson arra, ez a hivatás globális viszonylatban még mindig férfiak uralta szakma. „A kezdeti lépések megtételekor a két nem ugyanabból a pozícióból indul. A férfi és a női PhD-hallgatók, sőt még a posztdoktorok esetében is hasonlóan oszlanak el az arányok" – mondta. Meglátása szerint a női kutatók akkor ütköznek leginkább „falakba”, ha vezetői pozícióba szeretnének kerülni. Ezért a probléma gyökerét a társadalmi konvenciókban és azok berögződésében kell keresni.*-* „Mint más területek vezető pozícióiban, itt is határozottságra, megfelelő motivációra van szükség, amelyet a társadalom egy jelentős része nem tud összeegyeztetni a hagyományos női szerepekkel. Nagyon sok előítélettel kell szembenéznünk” – tette hozzá, utalva ezzel arra is, mennyivel nehezebb helyzetben vannak azok a hölgyek, akik munkájuk mellett a családra, a gyerekekre is próbálnak időt szakítani. Kiemelte, úgy látja, sokszor a nők sem hiszik el magukról, mi mindent képesek megvalósítani. „Az ösztöndíjprogramot azért is tartom egy kiváló lehetőségnek, mert mi, akik tudományos területen tevékenykedünk, megjeleníthetjük a társadalom előtt az eredményeinket, és elősegíthetjük, hogy minél több női kutató kerüljön előtérbe” – hívta fel a figyelmet az ösztöndíjprogram fontosságára. A szegedi növénybiológusnak elsősorban párja és családja segít a két gyermeke körüli teendőkben. „A család és a munka összeegyeztetése megfelelő szervezést igényel, így ha szükség van rá, akár hivatásos bébiszitter segédkezését is igénybe vesszük. Másrészt, a férjem támogatása sokat jelent számomra, hiszen nemcsak a hétköznapi feladatokból veszi ki a részét, hanem abban is mellettem áll, hogy az általam választott úton haladhassak tovább” – mesélte mosolyogva.