Szabó Bálint szerint Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse (FRISSÍTVE)

Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse, ezért kötelessége, hogy részt vegyen a helyzet megoldásában – jelentette ki Szabó Bálint. A jogász közölte, a károsultak kormányzati segítségben bíznak, illetve az ügyben eljáró bíró elfogulatlanságát kérdőjelezte meg.

„Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe” – idézte

Bárándy György

ügyvéd

Szabó Bálint

, a Szeviép-károsultak egy csoportját képviselő jogász a Szegedi Járásbíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt még azzal kérkedtek a volt Szeviép-vezérek, akik jelenleg a vádlottak padján ülnek, hogy a vádemelésig sem fog eljutni az ügy. Végül

, „különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” miatt. Az elsőrendű vádlott

O. Józsefre

, a másodrendű vádlott,

B. Sándorra

és a harmadrendű vádlottra,

P. Lászlóra

az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket. Bár másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, a felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igényt jelentettek be. Később

, hogy a Szeviép Zrt. felszámolásának kezdetén 9,5 milliárd forintnyi vagyont adott át a társaság, ám a tételes vizsgálat során kiderült ez mindössze 2,65 milliárdot ér.

Kormányzati segítségben bíznak a károsultak

Kifejtette, hogy a botrány kitörésekor a még talpon lévő, ki nem fizetett alvállalkozók egy része mára tönkrement vagy csődközeli állapotba került, s ezzel több ezer szegedi, Csongrád megyei és hazai munkahely léte került veszélybe. A Szeviép-ügy első számú politikai felelőseként

Botka László

MSZP-s polgármestert nevezte meg Szabó Bálint, a jogász szerint éppen ezért dolga van a kialakult helyzet megoldásában. A jogász bejelentette, az országgyűlés gazdasági bizottságához és annak elnökéhez,

Bánki Erikhez

fordul, hogy induljon kártalanítási program a több ezer munkahely megmentése érdekében. Ahogy júliusban

, a károsultak maguk dolgoztak ki egy kártalanítási programot, aminek az a lényege, hogy a magyar állam kifizetné az állami és önkormányzati beruházásokban közreműködőket, az érintett alvállalkozóknak természetesen számlákkal kellene igazolniuk az elvégzett munkát. Így az állam lépne be a károsultak helyére a perben, ám Szabó szerint ideális esetben nem érné kár az államot, hiszen a Szeviép-vezérek zárolt vagyonából visszakapná a pénzét. „Botka Lászlótól azt kérem, hogy aktívan és tevékenyen vegyen részt ebben a folyamatban, vállaljon szerepet, nemcsak az ügy feltárásában, hanem annak megoldásában is” – közölte a jogász.

A bíró elfogulatlanságát firtatta Szabó

Szabó kitért arra is, hogy fennáll az alapos gyanúja a Szegedi Járásbíróságon a cégvezetők ügyét három éve tárgyaló bíró elfogultságának. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson – amelyen egyéb érdekeltként vett részt, miután megvásárolt egy követelést – kifejtette, meglátása szerint a járásbíróság eddig kizárólag a károsultak érdekeit sértő, a vádlottaknak ugyanakkor kedvező döntéseket hozott. Például helyt adott a járásbíróság a vagyonzár feloldásának, ezzel veszélyeztetve a sértettek követeléseinek megtérülését. Ezen felül a sértetteket kizárta az eljárásból, továbbá a megyei napilapban apróhirdetésben értesítette a sértett 433 alvállalkozót, hogy részt vehetnek az eljárásban. Szabó megítélése szerint az nyilvánosságának lehetőségeit szűkíti az, hogy a lehető legkisebb tárgyalótermet választják ki rendre, illetve kifogásolta azt is, hogy a törvényileg lehetővé tett legritkább időpontokra tűznek ki tárgyalásokat az ügyben és a vádlottaknak annak ellenére, hogy milyen súlyos bűncselekményekkel vádolja őket az ügyészség, lehetővé teszi, hogy szabadon éljék az életüket. A bíró közölte, hogy Szabó kérelmét az elnöki irodába továbbítja, ott fogják elbírálni azt. Mindazonáltal leszögezte, nem érzi magát elfogultnak. Ismertette, hogy a károsultak magas száma miatt a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy apróhirdetésben értesítsék az esetleges károsultakat, így egy helyi és egy országos napilapban jelentették meg annak idején. Megjegyezte azt is, hogy a tárgyalóterem méretére nincs ráhatása. A

után tanúvallomások felolvasásával folytatódott a per, illetve a bíróság engedélyezte, hogy a további tárgyalásokat O. József I. rendű vádlott távollétében tartsák, amit az ügyész sem ellenzett. Szegedi István felolvasott vallomásából kiderült, hogy a férfi a Szeviép Zrt. magasépítészeti divízióját vezette egy ideig, a II. rendű vádlott hívta a társasághoz. Kifejtette, hogy a Szeviép modellje, nevezetesen, hogy saját emberekkel és gépekkel dolgoztak, nem volt megfelelő, s csak a cég jó híre akadályozta meg a pénzügyi problémák felmerülésekor, hogy szétszéledjenek. Zeller Ferenc is dolgozott divízióvezetőként 2005 novembere és 2007 májusa között, vallomásából az derült ki, hogy ő csak a II. rendű vádlottal állt kapcsolatban, B. Sándor bólintott rá minden projektre, ám a háttérben futó döntéshozatali folyamatokat nem ismerte. Kifejtette, hogy az általa vitt projektek nem voltak veszteségesek, kijöttek nullára vagy minimális haszonnal zárultak. A további négy felolvasott tanúvallomásban károsultak részletezték, hogy mennyivel is tartozik nekik a Szeviép Zrt. Az ügy következő tárgyalási napját november 10-én tartják a Szegedi Járásbíróságon.