Írjon nekünk

Közélet

Magyarország tiszteletben tartja az EB ítéletét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Magyarország tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a kvótaperben született ítéletét – mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt, hétfőn.

Kecsmár Krisztián, az IM európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára tájékoztatta a bizottságot a kvótaperben szeptember 6-án kihirdetett ítéletről, amelyben elutasították Magyarország keresetét az Európai Tanács kötelező betelepítési kvótáról hozott határozatának megsemmisítése ügyében.

Az ítélet nem ró többletkötelezettséget a tagállamokra, így Magyarországra sem – hangsúlyozta Kecsmár Krisztián. Hozzátette: a bíróság kimondta azt is, hogy a kvótahatározat csak 2017. szeptember 26-ig alkalmazható.

Emlékeztetett: nagyon kevés menedékkérőt helyeztek át a kötelező kvóta alapján, mert az áthelyezési mechanizmus bizonyítottan alkalmatlan erre a feladatra, a “másodlagos mozgások” ugyanis kiüresítik a tanácsi határozatot. Felidézte: a perben Magyarország egyik érve éppen az volt, hogy a tanácsi határozat a kötelező kvótáról nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére.

Az államtitkár hozzátette: a nemzetállamok tudták hatékonyan kezelni a menekültáradatot, miközben a kvótahatározat erre alkalmatlan. Megjegyezte: az, hogy Magyarország a kötelező kvóta keretében nem vesz át menekülteket, nem jelenti azt, hogy a beadott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket ne bírálná el pozitívan.

Úgy vélte, az állandó mechanizmus kérdése továbbra is napirenden van az Európai Unióban, és ott is marad a migrációs válságot kezelő eszközök között. A kvótahatározat be nem tartása miatt indult kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, az Európai Bizottság bármikor a bíróság elé utalhatja az ügyet.

Bana Tibor (Jobbik) alelnök hozzászólásában arról beszélt, a Jobbik támogatta a kormányt a kvótaperben, mert rendkívül fontosnak tartják az ország védelmét. Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy se szegény, se gazdag migráns ne érkezzen az országba.

Józsa István (MSZP) kijelentette, látják a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyt, és fontosnak tartják az ország biztonságát, ugyanakkor azt kérik, a kvótahatározatban rögzített 1294 ember átvételét “ne extrapolálja elméleti magaslatokba a kormány”. Úgy vélte, a valódi kockázat eltúlzása a kormányzati propagandában csökkenti az állampolgárok biztonságérzetét.

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, a bíróság ítélete szerint van állandó kvóta és minden bizonnyal a jövőben is lesz, és az a kérdés, ki támogatja ezt Magyarországon. Mint mondta, a kvóta igazságtalan, nem működőképes és veszélyes is, a kormánypártok pedig egyértelműen megfogalmazták, hogy nem támogatják, de – szavai szerint az ellenzék ebben nem annyira egyértelmű.

Hörcsik Richárd, a testület fideszes elnöke szerint egyértelműen politikai döntést hozott a bíróság, és felhívta a figyelmet “a lopakodó jogalkotás” veszélyére.

A bizottság meghallgatta Kecsmár Krisztián beszámolóját az Európai Ügyészséggel kapcsolatban is. Megismételte: a kormány nem támogatja az új szervezet létrehozását, és hét másik tagországgal nem vesz részt az együttműködésben. A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely eljár az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet gyengítésével járna.

Józsa István szerint érdemes lenne csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mint mondta, az, hogy Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, arra utalhat, hogy titkolnivalója van az uniós pénzek felhasználásában. Szavai szerint a csatlakozással ki lehetne fejezni, hogy minden rendben van az uniós pénzek felhasználásával, és az ország meri vállalni az átvilágítást.

Hörcsik Richárd felvetette, vajon mennyire lehet működőképes az Európai Ügyészség az eltérő büntetőjogi hagyományokkal rendelkező országokban.

Az európai ügyek bizottsága tárgyalt két önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről is, de a bizottság kormánypárti többsége mindkettőt elutasította. Az egyikben Fodor Gábor (független) javasolta az Európai Unió értékeiről és támogatásáról szóló politikai nyilatkozat meghozatalát, hogy mindenki számára világos legyen itthon és külföldön, Magyarország számára fontosak az uniós értékek. A másik önálló képviselői indítványban Harangozó Tamás és Tóth Bertalan (MSZP) tett javaslatot arra, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség létrehozásában.

Kovács Zoltán: Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét

Magyarország tudomásul veszi a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de egyáltalán nem ért vele egyet, a jogi és politikai harc pedig sok szempontból még csak most kezdődik az uniós menekültügyi kvóták ellen – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Brüsszelben.

Kovács Zoltán a belga fővárosban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a migrációs válság vonatkozásában Magyarország egyike volt azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek mindent megtettek kötelezettségeik teljesítése érdekében. “Magyarország lelkiismerete tiszta. Azt látjuk, hogy a magyar határintézkedések működnek. Bebizonyosodott, hogy a magyar javaslatok működőképesek” – fogalmazott.

Mint mondta, a magyar kormány elutasítja a szolidaritás új, egyoldalú és elfogult meghatározását, amely kizárólag a kvótarendszerben való részvételre szűkítené le a fogalom definícióját.

A szóvivő rámutatott, az uniós dokumentumokban nincs definiálva a szolidaritás fogalma, a magyar kormány szerint azonban annak a fő fokmérője az, hogy valamely ország betartja-e a már létező szabályokat vagy sem, márpedig Magyarország az elmúlt két évben 883 millió eurót (270 milliárd forintot) költött a határvédelemre, s ezzel nemcsak magát, hanem például Ausztriát és Németországot is védte.

Hozzátette, hogy ezek csak a rendkívüli költségek, amelyekben ugyan benne van a határkerítés építésére fordított pénz is, de nem az teszi ki az összeg legnagyobb részét, ezért Magyarország szolidaritást vár a többi tagállamtól és az uniós intézményektől.

Kovács Zoltán emellett kijelentette: az Európai Uniónak is érdeke lenne a józan hozzáállás, a migrációs helyzet ugyanis még mindig fenntarthatatlan. Érthetetlen, miért akar az EU olyasmit ráerőltetni a tagállamokra, amelyet több ország is világosan elutasít. Konszenzusos döntéshozatalra lenne szükség, illetve észszerű és végrehajtható döntésekre – közölte.

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, a hatályos uniós szerződések értelmében nem kérdés, hogy Magyarország egyszer be fogja vezetni az eurót, de jelenleg ez nem áll érdekében az országnak, sok még a tennivaló.

Kommentek

Közélet

Egy halott, két súlyos sérült – ilyen volt a szimuláció a Rakparton

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Sokkoló látvánnyal szeretnék felhívni a figyelmet a tragédiákra.

Tovább olvasom

Hírzóna

Mentegeti az afgán szexuális bűnözőt a vásárhelyi polgármester

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Álhírnek nevezte az erőszakot.

Tovább olvasom

Közélet

Botka: két jogos panasza van a szegedieknek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Útfejlesztések, zöldkommandó – ezekről szólt a mai közgyűlés.

Tovább olvasom

Aktuál