Írjon nekünk

Sport

Blogstar: Molnár Tamás olimpiai bajnokként is kivárta a sorát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Molnár Tamás, háromszoros olimpiai bajnokkal beszélgetett a Blogstar.hu, többek között esett szó a szegedi vízilabda jelenéről, a TAO-s támogatási rendszerről és a vezetői feladatokról is. Interjú.

Mi magyarok, tulajdonképpen szerencsés nemzet vagyunk, hiszen az ötvenes években előbb a labdarúgásban, az ezredforduló környékén pedig vízilabdában volt Aranycsapatunk. Utóbbi minden csúcsot meghódított, hiszen három olimpia mellett nyert világ- és Európa-bajnokságot is az együttes, de világkupa és világliga elsősége is van. Az aranygeneráció tele volt kiváló játékosokkal, akik ráadásul a sportolói karrierük után is megtalálták a helyüket. Molnár Tamás, a háromszoros olimpiai bajnok center például a szegedi vízilabdáért küzd. Persze már nem a medencében, hanem a parton – ez sem kis harc.

A szegedi vízilabdából egyik pillanatról a másikra távozott a főtámogató. Túlélték. Hogy állnak most?

Három évvel ezelőtt véget ért a klub történetének legjobb periódusa, amikor sorozatosan bajnoki érmeket, egymás után három Magyar Kupát nyert a csapat és nemzetközi porondon is érintett volt a csapat. Tisztában voltunk vele, hogy ez egyszer bekövetkezhet. Tudtuk, hogy egy lábon áll a klub – nem beszélve most a városról, csak a piaci alapú támogatókról – és aggódtunk is, hogy ha elveszik, akkor komoly gondok lehetnek. Ez be is következett, hiszen szezon közben távozott a főtámogató, ez elég érzékenyen érintette a klubot és ennek hatásait a mai napig nyögjük. Ugyanakkor eltelt három év és önmagában az is nagy dolog, hogy ilyen szinten meg tudtuk tartani a klubot. Azzal mindenki tisztában van, hogy több ok miatt is más dimenzióba helyeztük a szegedi vízilabdát.

Mit jelent ez pontosan?

Reményre és jövőbeli ígéretekre nem építünk csapatot. Jelenleg tizenhat csapat szerepel a magyar bajnokságban, ez sokkal több, mint amennyire szükség van. A létszám éles kérdés, de minden évben elhalasztjuk a csökkentést. A sportban most jó lehetőségek vannak, így az átalakításban érintetteknek nagyon fájna ez a lépés és mindig megtalálják, hogy hol kell lobbizni a maguk érdekében. Ez oda vezet, hogy az árak rendkívüli módon elszabadultak.

A fizetésekre gondol?

Igen. Középszerű játékosok keresnek annyit, amennyit az éljátékosoknak kellene keresniük.

Ez forintban kifejezve mennyi?

Nem szeretném kiteregetni a dolgokat, de az biztos, hogy éremesélyről csak az a csapat álmodhat, amely millió feletti havi fizetésekről tud tárgyalni.

Szép. Lassan utolérik a futballt…

Tisztában vagyok a labdarúgók béreivel, azért az más.

Honnan lehet pénzt szerezni a vízilabdára? A szegedi vállalkozók például ügynek érzik ezt a sportágat?

Nyilván próbálkoztunk az elmúlt három évben azzal, hogy helyi támogatókat is megmozgassunk. Ugyanakkor van a TAO-rendszer, ami önmagában egy nagyon jó dolog, de vannak hátulütői, amik az élsportot érintik. Nagyon sokan kezelik úgy ezt a rendszert, hogy ők a sporttámogatás iránti vágyukat ezzel ki is elégítették, miközben lényegében semmit sem tettek, hiszen azt a pénzt amúgy is ki kellett volna fizetniük csak nem valamelyik klubnak, hanem az államnak. A TAO-rendszer előtt meglévő kisebb támogatók teljesen eltűntek, a klasszikusan vett szponzori körből. Látjuk, hogy a csapatsportágakban melyek azok a csapatok, amelyek jobb anyagi körülmények között vannak, nos ezek között nem szerepel a szegedi vízilabda.

Milyen egy olyan városban csapatsportágat működtetni, ahol a parkban nem szabad labdázni?

Tessék?

Volt egy önkormányzati határozat, amely korlátozza a közparkokban a labdázást.

Nagyon jó… Ezt nem is minősítem. Labdával nőttem fel és a gyerekeimnek is van vagy ötven féle labdája. Nem is tudom elképzelni, hogy milyen indíttatásból születhet egy ilyen döntés, nevetségesnek tartom.

Legalább sok gyerek megy az uszodába vízilabdázni.

A vízilabda népszerűségét rendkívül megnövelte, hogy 2000 és 2008 között három olimpiát nyertünk. Ennek a hatása a mai napig is érződik a gyerekek számában és a TAO-nak köszönhetően érdekelté is vagyunk téve abban, hogy a létszámot növeljük. A rendelkezésre álló infrastruktúrát kihasználjuk, ha akarnánk sem tudnánk több gyereket fogadni, mert nem tudnánk érdemi munkát végezni. Nagyon várjuk a megígért új fedettuszoda átadását, de most zajlik a meglévő létesítmény felújítása. Ez persze áldozatokkal is jár, hiszen meg kell oldanunk ebben az időszakban is a gördülékeny működést. Jelenleg katasztrofális helyzetben vagyunk, mert nincs fedett uszoda, ami van azt éppen felújítják. A befejezése csúszik, nem tudjuk mikor vehetjük birtokba és ez érinti a csapatunk mellett az úszókat és az iskolásokat is. Minél hamarabb be kellene ezt fejezni, mindenki ezen dolgozik, feszített volt a határidő, de nem engedhetünk meg heti csúszást sem.

Sokszor hallhattuk, hogy a magyar sportban vezetői válság van. Ennek vége és elkezdődött a váltás, hiszen ön is fiatalon vezet egy nagy klubot. Jó ütemben zajlik a csere?

Lehet, hogy nagyobb ütemben kellene végbe mennie, de a saját példámból is tudom, hogy ez nem egyszerű. Bekerültem a nemzetközi szövetség (FINA) vízilabda technikai bizottságába. Már négy éve is kandidáltam, de akkor az volt a mondás, hogy lehetek én az atyaúristen is, várjam ki szépen a soromat, járjam végig a lépcsőfokokat. Történt egy váltás ott is, komoly sportpolitikai harc volt az elnöki posztért és az árat a vesztes oldalnak ott is meg kellett fizetnie. Az olasz vonal most érzi ennek az árát.

Megszokta már a vezetői létet?

Kikerülve a vízből fellélegzik az ember, hogy nincs a stressz, a mindennapos kötelezettség, hogy edzeni kell, vagy meccset játszani, ami önmagában nagyon fárasztó és egy idő után a test sem úgy engedelmeskedik, ahogy azt az ember elvárja. Három évvel ezelőtt eljött a pillanat, amikor be kellett fejezni. Ami utána van az más. Nyilván bele kell tanulni éppen ezért nehezebb. Vannak olyan pillanatok, amikor azt mondja az ember, hogy mindegy milyen körülmények között, de csinálnám az aktív vízilabda életet. Mert az időben kalkulálható legalább. Amikor befejeztem, akkor azt gondoltam, hogy sokkal rugalmasabb lesz az időbeosztás, de most például nem tudom megmondani, hogy október közepén el tudok-e menni valamilyen programra, mert akár a FINA, a LEN, vagy a magyar vízilabdában lehet olyan helyzet, amikor a pozíciómból kifolyólag ott kell helytállnom.

Sokan elmennek onnan, ahol születtek, ön visszatért Szegedre. Mit szeret a legjobban ebben a városban?

Itt születtem és nőttem fel. Itt kezdtem azt a tevékenységet, amely világviszonylatban ismertté, sikeressé tett. Ez érzelmileg is ideköt és ezért dolgozom a város vízilabda sportjáért, de emellett ez morális kötelességem is. Egy ilyen múlttal, eredményekkel rendelkező embernek azt a helyet kell segíteni, ahol felnőtt, amelynek a sikereit köszönheti.

Kecskés István

Forrás: aktualis.blogstar.hu

Kommentek

Sport

Van még innen visszaút? – Nyolc góllal kikapott a Pick Szkopjéban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A MOL-Pick Szeged 31-23-as vereséget szenvedett az észak-macedón HC Vardar Szkopje otthonában a Velux EHF Férfi Kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első mérkőzésén.

Tovább olvasom

Sport

Profi szerződést kötött utánpótlás játékosával a MOL-Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Bajusz Brúnó 2021-ig írt alá a magyar bajnokhoz.

Tovább olvasom

Sport

Visszatér a válogatottba Kónya Zsófia

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Egy év szünet után visszatér a jégre az Európa-bajnoki bronzérmes rövidpályás gyorskorcsolyázó.

Tovább olvasom

Aktuál