Közélet

B. Nagy László: Nem engedünk a kvótaügyben!

B. Nagy László: Nem engedünk a kvótaügyben!

2017. szeptember 5., kedd
B. Nagy László: Nem engedünk a kvótaügyben!

A magyar kormány elkötelezett, hogy a választók akaratát érvényesítse, nem engedünk kvótaügyben – szögezte le B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő. Hozzátette: az európai terrorcselekmények csak tovább erősítik a kabinet eltökéltségét és határozottságát. Az Európai Bíróság szerdai döntésével kapcsolatban a

zEurópai Néppárt frakcióvezetője,Manfred Weber úgy fogalmazott, esélyt jelent, hogy „végleg begyógyítsák” a migrációs politikával kapcsolatos „nyílt sebeket”.

Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon támadta meg a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmust, és a két tagállam nem kér a kvótarendszerből. „A magyar kormány álláspontja határozott, több éve hangoztatjuk, hogy a migráció veszélyezteti Európa közbiztonságát, és már csak emiatt sem fogadhatjuk el a kötelező betelepítési kvótát” – szögezte le

B. Nagy László

országgyűlési képviselő. Álláspontja szerint az Európai Bíróság szeptember 6-i döntésének meghozatalakor figyelembe kell vegye, hogy soha nem volt olyan rossz a biztonsági helyzet a kontinensen, soha nem volt olyan erős a terrorveszély, mint most az illegális migráció következtében. Az egyre szaporodó véres merényletek, erőszakos cselekmények és a nőkkel szembeni erőszak elharapózása is azt támasztják alá, hogy a biztonság megteremtésére kell koncentrálnia az uniónak, meg kell védenie saját határait, amit a magyar kormány évek óta szorgalmaz, sőt: tevékenyen végez is. „Éppen ezért támadta meg hazánk a kötelező kvóta bevezetését az Európai Bíróságon, meg kell ugyanis őriznünk nemzeti szuverenitásunkat. Jogunk van eldönteni, kikkel szeretnénk együtt élni” – hangsúlyozta B. Nagy László. Hozzátette, Nyugat-Európának fel kell ébrednie, meg kell védenie magát, nehogy késő legyen, mire visszafordulna az igazi keresztény európai értékekhez.

Szijjártó:„Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter

hétfői sajtótájékoztatóján

arról beszélt, hogy Magyarország nemcsak az ország megvédése miatt tett, és tesz a határvédelemért, hanem mert uniós kötelezettség, a schengeni szabályrendszer előírása a határvédelem. Kijelentette, a biztonságnak és a szolidaritásnak „kéz a kézben kell járnia egymással”, nem létezhet az egyik a másik nélkül. „Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere, mert nonszensz a szolidaritásra alapozva arra kérni egy országot, hogy egy a saját biztonságát aláásó jelenséget súlyosbítson a saját területén – magyarázta a tárcavezető.

Weber: az Európa Bíróság döntése esély a sebek végleges begyógyítására

Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetendő döntése esélyt jelent arra, hogy az Európai Unióban „végleg begyógyítsák” a migrációs politikával kapcsolatos „nyílt sebeket” - írta

Manfred Weber

, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatában, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez. A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezetője a közleményben leszögezte, elvárják, hogy minden ország tartsa tiszteletben az ítéletet. Manfred Weber ugyanakkor egyértelműnek nevezte, hogy Európának előre kell lépnie a határvédelem terén. „Megértem Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor pénzügyi támogatást kér Magyarország külső határainak ellenőrzéséhez, ugyanis ez hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez. Magyarország a külső határokat sokak számára ellenőrzi” - tette hozzá Manfred Weber. „Üdvözlöm, hogy Orbán Viktor egyértelműen támogatja az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást” - fűzte hozzá a politikus. Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.