Írjon nekünk
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd

ARC

Még mindig hetente tudnak meg újabb információkat a Szent Koronáról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

BC5K9652_szab

Most júniusban fejezte be a munkáját az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amelynek vezetője Pálffy Géza történész. A kutatóval a magyar államiság jelképének történetéről beszélgettünk. Habár osztatlan tisztelet övezte évszázadokon át mégis többször közel került a megsemmisülés lehetőségéhez a korona.

– Mikor vált a Szent Korona egyszerű tárgyból Magyarország szimbólumává?

– Már a középkorban kialakult, hogy a korona jóval többet jelent, mint az uralkodó. A királyi hatalom mellett a XVII. századra a magyar politikai elit jelképévé is vált. Az, hogy ma a Parlamentben van elhelyezve részben erre a hagyományra vezethető vissza, mert amikor visszatért II. Rudolf prágai udvarából, akkor a rendek a koronát magukkal kezdték azonosítani. Ezt követően szép lassan a magyar államiság, a magyar történelem, a függetlenség szimbóluma is lett. Ezt a fokozatos változást nevezzük Szent Korona-eszmének, amely a legmodernebb időszakra Szent Korona-tanná alakult át.

– Mikor következett be az, hogy csak a Szent Koronával történő megkoronázás érvényes, az is bizonyos feltételek mellett?

– A legfontosabb három alapelv szintén már a középkorban kialakult, s az a Kottanner Jánosné Wolfram Ilona rögzítette először a naplójában, aki ellopta a koronát. Itt lett kimondva először, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával Székesfehérváron az esztergomi érsek koronázott meg.

BC5K9653_szabAzonban az új kutatásokból tudjuk, hogy ez közel sincs így. Pont a kutatócsoport hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történetében öt koronázó város volt: Szent Istvánt még Esztergomban koronázták, majd jött Székesfehérvár, amely ősi koronázó várossá vált. A török miatt a XVI. században következett Pozsony, a XVII. században Sopron, s végül a XVIII. században Buda is csatlakozott. A koronázó szertartásban is következett be változás, de a Szent Korona valóban nem hiányozhatott, mindvégig nélkülözhetetlen és meghatározó szerepet játszott.

– Hogyan fogadták a magyar rendek Székesfehérvár török elfoglalását? Reagáltak-e ellenállással, kritikával a koronázási hely megváltoztatása miatt?

– Nemcsak, hogy nem álltak ellen, hanem ők maguk választották ki az új fővárost. 1543-ban esett el Székesfehérvár, az akkor uralkodó Ferdinándot 1527-ben még ott koronázták meg. 1561-63-ban az új koronázó templomot is a magyar rendek választják ki, nem nagy viták közepette, mert ekkoriban már Pozsonyban ülésezett a magyar országgyűlés, működött a Magyar Kamara és a királyi helytartók, valamint a török megszállta területekről elmenekült nemesek gyülekezőhelye is a város volt. Minden Pozsony mellett szólt, a rendek közölték az uralkodóval, hogy a Szent Márton társaskáptalan templomot választják ki a koronázás színhelyéül, s ezt a titkos tanácsi jegyzőkönyvek szerint Ferdinánd habozás nélkül elfogadta.

– Hogyan viszonyultak a szabadságharcok vezetői a Szent Koronához?

– A korábban szabadságharcnak, ma inkább Bocskai-felkelésnek nevezett küzdelemnek jelentős szerep volt abban, hogy visszakerüljön Prágából a korona, s ezt követően Pozsonyban, a vár Koronatornyában őrizték.

A Rákóczi-szabadságharc idején, majd az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban trónfosztás történt, amikor a korona és a nemzet története egy időre elvált. Ambivalens viszonyuk volt a Szent Koronához a résztvevőknek, hiszen ezekben az időszakokban a Habsburg-dinasztia tagjai uralkodtak.

– Mégis Kossuth Lajos kormányzó magával hurcolta, az emigráció előtti pillanatokban elrejtette Szemere Bertalan miniszterelnök, majd éveken keresztül a Szent Korona elásva lapult Orsova mellett. Azaz fontos volt számukra.

szentkorona_wiki

– Igen, az volt, hiszen a magyar államiság legfontosabb kincsének tekintették. Bízhattak abban, hogy egyszer helyreáll az alkotmányos Magyar Királyság, hiszen Kossuth sem a trónfosztással kezdte. A Batthyány-kormányban – amelyben ő pénzügyminiszteri tisztséget töltött be – is volt király személye körüli miniszter. Egyfajta perszonálunióban gondolkodtak, de a trónfosztás után a Szent Korona kikerül a címerből, pedig 1608-tól ott volt a címerben és 1618-ból már zászlóról is ismerjük – mindkét tényt az elmúlt években fedeztük fel. Azért sem vihették ki Kossuthék az országból a Szent Koronát, mert egy 1608-as törvény ezt megtiltotta.

Kossuth – Szemere elmondása alapján – a Szent Korona összetöretését, vagy a Dunába dobását javasolta, azaz megváltozott a viszonya a tárggyal. Azonban habár Szemere teljességgel republikánus tanokat valló személynek számított, mégsem pusztította el, hanem elásta Orsovánál titokban, így itt maradt Magyarországon.

– S igaz lehet a legenda, hogy titokban felpróbálta a koronát Kossuth?

– Biztos, hogy nem. A koronával tisztelettel bántak a korabeli politikusok. Ez igaz a korábbi történelmi szereplőkre is, például Bethlen Gáborra. Ez egy használatbeli, de nagyon erős szellemiséggel, eszmeiséggel bíró tárgy.

– Hogyan került elő a korona?

– 1853-ban találták meg a Szent Koronát. Egy magyar, de Bécsnek is dolgozó kettősügynök, Wargha István szerezte meg a helyszínt feloldó kódot. Később, az alkotmányos rendezés után, 1867-ben felkerülhetett ez a korona Ferenc József fejére is.

BC5K9648_szab– Miért Budán koronázták meg őt? Buda ugyan az ország fővárosa, királyi székhely volt, de jelentős koronázó városként nem tekintettek rá a megelőző évszázadokban.

– 1792-ben már volt itt koronázás, s korábban is felmerült helyszínként a magyar politikai elit szemében. Azonban 1848-ig az egyik főváros még Pozsony, viszont 1867-ben már egyértelműen csak Buda tölti be ezt a szerepet. Sem Pozsony, sem Székesfehérvár nem tudta megőrizni a kiegyezés után régi pozícióját, így 1916-ban is Budapesten zajlott a koronázás.

– Miben különbözött a két utolsó koronázás? Az első esetében egy sikeres jövő előtt álló államot látunk, a másodiknál viszont egy összeomlás előtt álló birodalmat a világháború közepén.

– Nemcsak különbségek, hanem hasonlóságok is vannak. Ferenc József koronázása pompázatos, jól előkészített volt, a magyar múltat, az uralkodó és az elit közötti kiegyezést, magát a kiegyezést megkoronázó szertartás. IV. Károly megkoronázására viszont rányomta a bélyegét a világháború, a takarékoskodás, a szűk körülmények, s nem Budán és Pesten zajlott, mint az 1867-es, hanem csak a budai várban. Lovaggá avatás Ferenc Józsefnél külön templomban zajlott, 1916-ban már nem, s a soproni, székesfehérvári hagyományokat is kevésbé őrizték. Azonban az I. világháború alatt sem mondtak le a koronázásról, mert e nélkül nem működhetett a magyar alkotmányos berendezkedés, nem lehetett elfogadni a büdzsét uralkodó hiányában.

Mindkét koronázásban közös, de a korábbi időszaktól eltérő, hogy egy szertartás keretében koronázták meg a királyt és a királynét.

– Meddig vizsgálják a korona történetét? Mit kell tudni a kutatócsoportjukról?

– A kutatócsoport 2012 közepén alakult meg, elsősorban a Szent Korona modernebb kori szereplését, a koronázásokat vizsgáljuk rendkívül sokrétűen, interdiszciplinárisan – az Szapolyai János 1526-os székesfehérvári koronázástól egészen 1916-ig.

Történészek, a korona eszmeiségét vizsgáló filológusok, a korona ábrázolásait kutató muzeológusok, a koronázás alkalmára vert érmeket kutató pénztörténészek is részt vesznek a kutatócsoport tagjaként a vizsgálatokban. Szinte minden héten fedeznek valamilyen újdonságot, mert bőségesen vannak feltáratlan képi és írott dokumentumok. Ezeket gyűjtjük össze Európa különböző levéltáraiból, múzeumaiból. Születtek könyveink és egy DVD-nk is ebben az öt évben.

Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd

Kommentek

ARC

Az emberek magánéletébe is belelátni ékszervásárlásnál

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Molnár Gábornak, a szegedi ötvös és aranyműves ékszerésznek a családja, már több, mint 100 éve foglalkozik ékszerkészítéssel. A vele készített interjúban arról mesélt, hogy az ékszerészet, több, mint tárgyak készítése, mert az egyfajta művészet is.

Tovább olvasom

ARC

A diétáról oszlat el tévhiteket a szegedi dietetikus

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A Széchenyi téren található speciális élelmiszereket forgalmazó bolt, a Diétacentrum tulajdonosa Godáné Reisinger Karolina dietetikus elmesélte, hogyan került ő a táplálkozástudomány világába, és hogy milyen tévhitekkel kell megküzdeni a szakmájában.

Tovább olvasom

ARC

Afganisztánt is megjárta Szeged legnagyobb toborzója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A katonai hivatásról és a magánéletéről is mesélt interjújában Mádai Gábor őrnagy, a Magyar Honvédség szegedi toborzó központjának részlegvezetője.

Tovább olvasom

Aktuál