Közélet

A Szőke Tisza maradványainak sorsáért aggódnak

A Szőke Tisza maradványainak sorsáért aggódnak

2017. augusztus 18., péntek
A Szőke Tisza maradványainak sorsáért aggódnak
szoke_tizsa_2015_07_gs

A legendás hajó idén lenne 100 éves, öt éve süllyedt el, 2015-ben pedig még mindig vízben voltak védetté nyilvánított alkatrészei. Ma filmvetítéssel emlékeznek a Szőke Tiszára, később konferencián tisztáznák, hogy mi történt az utóbbi időszakban a közlekedési eszközzel, mit lehet tenni az értékes gőzgépért, kormánykerékért.

Utoljára

bő két éve

írtunk a Szőke Tisza pusztulásáról. A hajó sorsának beteljesülése 2012-ben kezdődött, ekkor süllyedt el a tápéi téli kikötőben, majd kezdték meg bontását, miután 4,8 millióért eladták egy fémkereskedőnek. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és utódja, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ úgy ítélte meg, hogy menthetetlen, csupán egyes alkatrészeit – mint a kormánykereket, a szellőzőkürtőt, a horgonycsörlőt, a háromhengeres Compound gőzgépet és talpával együtt az árbocrudat - nyilvánította védetté a rossz állapot miatt, amelyeket múzeumban kellett volna elhelyezni. „A Szőke Tisza idén lenne száz éves. Az évforduló alkalmából filmvetítést tartunk a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület székházában, a Földmíves utca 13. szám alatt most pénteken délután öt órától” – tájékoztatta a SZEGEDma hírportált

id. Szilágyi Árpád

, a szervezet vezetője. A nosztalgia és az emlékek felidézése mellett cselekedni is kíván, már szervez egy „értékfeltáró gyűlést” a maradványok megmentése érdekében. A konferenciára meghívná az örökségvédelem felelős szerv egyik munkatársát, a kikötő vezetőjét és azokat, akik aggódnak a hajó sorsáért. Szeretné elérni, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően ne a vízben legyenek a védett értékek, a kiemelt részeket sorsáról pedig adjanak tájékoztatást, állítsák ki, hogy Szeged város közönsége is megtekinthesse.

A hajó

A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amelyet 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.