Írjon nekünk

Közélet

A Horthy utcából a Horthy-egyetemre a Horthy-dombormű mellett elsétálva

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

horthy_emlekmenet_2017_mj_053

Tényleg négy helyen találunk Szegeden Horthy Miklósról elnevezett intézményt, területet, vagy az ő emlékét őrző helyet? A válaszunk nemleges, habár egykor ennél jóval többször találkozhatott az utcán a kormányzó nevével, arcával a szögedi polgár. Járja velünk körbe az eltűnt, a megmaradt, az elkészíteni kívánt és az utóbbi években készült mementókat!

„S Botka városában négy helyen is lehet Horthyt csodálni… de ebbe nem akarok belemenni, mert Budapest már beelőzte legkedvesebb városomat” – mondta Karsai László holokausztkutató, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) emeritus professora az ATV műsorában most nyáron. Az erős mondatairól ismert történész szavai kíváncsivá tettek minket, utánajártunk, hogy mi maradt Szegeden az 1920 és 1944 között regnáló kormányzó után, akiről az utókor az egész korszakot elnevezte. A világháborút követő zavaros időszak után konszolidációt hozó rendszer magvai a városban születtek, nem véletlen nevezték „szegedi gondolatnak” azt az eszmerendszert, amely alatt az újjászervezési, újjáépítési elképzeléseket gyűjtötték össze.

A három az valójában négy – derült ki, miután olvastuk az eredeti forrást, Eszes Beáta baloldali aktivista írását, amelyben többször is hivatkoztak a SZEGEDma hírportálra. A legismertebb emlék – a cikk által nem említett – 1937-ben, a kormányzó jelenlétében felavatott Hősök kapuja boltívjén található freskó. Aba-Novák Vilmos alkotásán Horthy Miklós kivont karddal és fehér lovon vezeti rohamsisakos katonáit előre, a freskórészlet a Nemzeti Hadsereg 1919-es szegedi elindulását szimbolizálja.

horty_megemlékezés_mj 064

Először 1945-ben a kormányzó alakját festették le, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték. Csak a rendszerváltozás után lehetett lépni a mű „kiszabadítása” érdekében, előbb 1995-től Aba-Novák Alapítvány pénzéből, később az első Orbán-kormány támogatásából lehetett restaurálni az alkotást, így ma már újból teljes pompájában láthatjuk a Porta Heroumot.

Ugyan valóban működik a Horthy Csónakház és mellette az Ótott Ferenc által gondozott, 2009-ben nem hivatalosan szintén az egykori államfőről elnevezett sétány, valamint egy emléktábla, amely a kormányzó településért tett érdemeit sorolja fel, viszont nem helyezték vissza az eredetileg 1937-ben elhelyezett Földmíves utcai domborművet. A II. világháború után elrejtett és a 2000-es években szerencsésen megtalált alkotást a Móra Ferenc Múzeum őrzi. A minden évben megszervezett Horthy Emlékmeneten csupán a másolatát viszik. Visszahelyezéséhez önkormányzati engedélyre lenne szükség.

Az emlékmenet útvonala érinti azokat a helyeket, amelyek Horthy Miklós személyéhez köthetőek. Az alsóvárosi ferences templomban tartották a misét, 1919-ben Szeged-alsóvárosi ferences plébánia házfőnöke, a Földmíves utcai emléktáblán szintén szereplő Zadravecz István jelentős szerepet vállalt a Nemzeti Hadsereg létrehozásában. Ellátogattak a Honvéd téri református templomhoz, amelynek felépítését pénzzel segítette Horthy és a Kass Szállóhoz, avagy a régi Hungária épületéhez, ahol Horthy megszállt 1919-ben.

horthy002kf

„Komoly személyi kultusza volt Horthy Miklósnak, utcákat, tereket neveztek el róla – hívta fel a figyelmet Karsai László lapunknak adott interjújában. Ennek bizonyítékáért nem is kell messzire menni a hoteltől, a mai Dózsa György utca Horthy Miklós nevét viselte – vehetjük észre, ha kezünkbe vesszük Szeged szabad királyi város 1941-es térképét. Azonban máshol is találkozhattunk volna az államfőről elnevezett intézményekkel. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy 1940-ben létrejött a Horthy Miklós Tudományegyetem, a mai SZTE elődje, amelynek egyik kara ma a Boldogasszony sugárúti Horthy Miklós Internátus épületében székel. A Hősök kapujánál kevésbé szerencsés sors jutott Zala György 1930-ban készült domborművének. A Dömötör-torony falán a Fogadalmi templom felavatásakor elhelyezett alkotás Horthy esküjét és a Nemzeti Hadsereg 1919-es megszületését ábrázolta. A domborművet eltávolították 1946-ban, sorsa ismeretlen. Szerencsés esetben talán ez is egy rejtekhelyen található, mint a Földmíves utcai társa.

Felmerült egy évtizede, hogy a városban Horthy Miklós-szobrot is felállíthatnának. A kezdeményezést tett követte, amelynek köszönhetően 2011-ben elkészítette Máté István szobrász, Tóth Sándor tanítványa az alkotást, közterületen viszont nem tudták felállítani, hiába adták össze rá a pénzt a helyi civilek. Következő cikkünkben két ismert szegedi történész fejti ki álláspontját a Horthy-szobrokról, a Horthy-kultuszról, az emlékműavatásokról, s arról, hogy kiket állíthatunk példaként az utókor elé a kormányzóhoz köthető negyedévszázadból.

Kommentek

Közélet

Nemesi Pál: ne arról legyen híres Szeged, hogy ez a baloldal utolsó bástyája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szokatlanul szókimondó interjút adott lapunknak Szeged független polgármesterjelöltje.

Tovább olvasom

Közélet

Ismét megszólalt a Rádió 88 tulajdonosa

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Botka újságja megint hazudott és csúsztatott, de most Tóth Gézába futottak bele.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szegeden 11 százalékkal emelkedtek az albérletárak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Komolyabb drágulással egyelőre nem kell számolni, mivel komoly mennyiségű kiadó lakás érkezett a piacra.

Tovább olvasom

Aktuál