Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Egyetem

Vámos Miklós a politikusok helyében inkább író akarna lenni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

vamos_miklos06_gs

A kedvelt író napjaink krónikásának tartja magát, mégis inkább a múltról szóló írásait szeretik, mint az Apák könyvét. Beszélt a történelmi regények megírásának nehézségeiről, legújabb kötetének élőkészítéséről, érdekességeiről.

„Budapesten, a Kölcsey-gimnáziumban tanultam. Az első évben jött egy alacsony, törékeny szegedi lány. 27-ből 26 fiú elkezdett ő-zni. Én is” – Szegeden mondta mindezt, de pesti nyelvjárásban, Vámos Miklós 67 éves író, műsorvezető. A Pedagógiai estéken tartott előadása leginkább lazán összefűzött történetekből állt.

„Napjaink krónikásának érzem magamat, mégis az Apák könyvét kötik világszerte a nevemhez” – fogalmazott Vámos. Megjegyezte, hogy nem egyszerű történelmi regényt írni, s gyorsan példával is alátámasztotta kijelentését. Evlija Cselebi török világutazó írását forrásként használva írta le az egri líceumot. A megjelenés előtt azonban a lap főszerkesztője jelezte, szerinte téves a forrás. Azonnal autóba ült, ellenőrizte, igaza volt a kritikának. Kiderült, a 17. századi utazó összekeverte az egri líceumot és az esztergomi bazilikát. „Arra gondoltam: hány ilyet lehet még?” – tette hozzá.

vamos_miklos01_gsTörténeteinek 90 százaléka a fővárosban játszódik, ezt azonban időként megunja, így lett a Szitakötő helyszíne a Viharsarok. Pécsről viszont azért kívánt írni utolsó regényében a Hattyúk dalában, mert családja innen származik. 2000 év történetét írta meg, a gepidáktól a regény középpontjában álló magyarokig. Katasztrófából nem kevés megjelenik a könyvben. „A történelem népvándorlások sorozata. Mohács nekünk tragédia, a törököknek csak a saját vándorlásuk egy állomása. Ma is egy ilyen népvándorlás zajlik, mert sok ember él olyan helyeken, ahol kevés az élelem” – vélekedett.

A Hattyúk dalában egy rejtélyes dokumentum köré építi a regényt, amely hasonlít a mai napig megfejtetlen Voynich-kézirathoz. Közös mindkettő írásban, hogy nincsenek benne férfiak, helyesebben a Vámos-könyvben bemutatott kéziratban hattyúkként jelennek meg – pedig általában a nők maradnak ki. Nagyon nagy hatalomnak tartja, hogy ő ilyesmit kitalálhat, hiszen ő „szülhet” így, más férfiak viszont nem. Ezért is tartja butának a politikusokat, hogy nem írók akarnak inkább lenni.

A Hattyúk dala esetében is mesélt a mű születéséről. Sokáig keresett egy faragott követ, több kiállítótérben, múzeumban is járt, de a szakemberek nem tudtak segíteni. Az utolsó helyen is éppen azt magyarázta neki az igazgató, hogy soha nem is látta, amikor Vámosnak hirtelen feltűnt: pont ott van előttük. Az író szerint néha a szakemberek is farkasvakságban szenvednek.

Zárásként kérdés nélkül elárulta, hogy milyen műsort indítana a TV-ben. A műsor szignálja után megjelenne, s csak annyit mondana: „Jó estét kívánok! Vegyék kezükbe az Önökhöz legközelebb eső könyvet. S most olvasunk” majd az adás végén elbúcsúzna, s megígérné: holnap ugyanitt folytatják.

Tovább olvasom

Egyetem

Videóban köszöntik az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának friss diplomásait

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Elmaradt a hagyományos diplomaosztó ünnepség.

Tovább olvasom

Egyetem

A globalizáció történetével foglalkozó kutatócsoport alakult az SZTE-n

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Történeti kontextusba helyeznék napjaink egyik legsűrűbben használt társadalomtudományi fogalmát.

Tovább olvasom

Egyetem

Kevert képzéssel indul a tanév a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Interjú Rovó Lászlóval.

Tovább olvasom

Aktuál