Szponzort és FB-tagokat hallgattak meg a KSE-perben

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kse-per008kf

A három sportszakosztályt tömörítő Kecskeméti KSE Kft.-n belül voltak ellentétek, például a fizetési nehézségek jelentkezésekor, hiszen míg a kosarasok megkapták a fizetésüket, a kézisek nem – ez is elhangzott a Szegedi Járásbíróságon, ahol tanúkihallgatásokkal folytatódott a KSE-per.

Ahogy megírtuk, az ügyészség folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádol hat embert. Azt is írtuk, hogy az ügyben a szegedi közgyűlésben helyet foglaló MSZP-s Tóth Károly családtagjai is érintettek lehetnek. A legutóbbi tárgyalási napon többek között Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselőt, Kecskemét korábbi polgármesterét is tanúként hallgatták meg, ráadásul Zombornak még több tárgyaláson részt kell vennie, mivel egyes tanúk vallomásait észrevételezheti. Akárcsak az előző tárgyalási napon, most is többször pontosítania kellett beidézett a tanúkat a másodrendű vádlott Vörösmarty Attilának, aki a KSE marketingigazgatói posztját is betöltötte, s aki jelenleg is a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja. Esetében korábbi pozícióra emlékeztek ezúttal is rosszul hét év távlatából.

A Szegedi Járásbíróság csütörtökön elsőként Kovács Attilát hallgatta meg, aki cégén keresztül már a Kecskeméti KSE Kft. megalakulása előtt is támogatta a sportot, az akkor még másodosztályban játszó Delfin KC kézilabdacsapatot, vagy épp városi rendezvényeket, jelenleg pedig például a röplabda utánpótlást segítik. Kránitz Judit bíró kérdésére elmondta, soha nem tudta, mire használják fel a támogatást, mint ahogy a KSE létrehozásában nem vett részt, de ismeretes volt számára, hogy Kecskemét városa mentőövként hozta létre a társaságot, amikor a kosárlabdát támogató cég kivonult a helyi sportéletből.

A KSE-s időszakban sem ismerte a szponzori szerződés részleteit, s azt sem tudta megmondani, hogy kivel folytatott tárgyalásokat, de emlékei szerint az első rendű vádlott F. Zoltánnal, s a dokumentum részint arról szólt, hogy a céges logót labdára helyezik. Azt is elmondta, hogy a KSE működésébe és pénzügyeibe nem látott bele, de a kézilabda csapat tagjait személyesen ismerte, és hallott panaszokat is. Beszámolt arról, hogy a KSE létrejötte után az első bajnoki idényben még nem voltak jelentős csúszások a sportolók fizetésében, de amint általánossá vált, hogy késnek a pénzek, őt és F. Zoltánt is rendszeresen kérdezték erről. Meglátása szerint azért működhetett viszonylag sokáig a KSE, mert azért csepegtettek pénzeket. Hallomásból annyit tudott még, hogy a bérgarancia alapból kaptak pénzt a sportolók, amit az előző tárgyalási napon a felszámoló el is mondott tanúvallomásában. Elmondása szerint az adott időszakban minden sportklub hasonlóképp, arculati szerződések alapján fizette ki játékosait, akik vállalkozók is voltak és számlát adtak.

kse-per014kf

Kovács Attila beszámolt a KSE-t tömörítő három szakosztály közötti ellentétről is, amit elmondása szerint részben a kézisek gerjesztettek, ők ugyanis nem kapták meg a fizetésüket, míg a kosarasok igen. A nyomozati szakaszban tett tanúvallomásából kiderült, hogy 2011-ben, amikor másodízben nyújtottak szponzori támogatást, akkor az év közben átigazolt játékosok kifizetésére kellett a KSE-nek a pénz, s ekkor a megkötött szerződésbe foglalták, hogy a cég logója a mezekre is rákerül. Korábban azt is elmondta a férfi, hogy a szponzori kifizetések időpontjait nem tudták tartani, de háromszor 500 ezer plusz Áfa összeget kapott a KSE tőlük.

A tárgyaláson Zombor Gábort arról kérdezték, felmerült-e, hogy különváljon a KSE-t alkotó három szakosztály. A politikus elmondta, ez többször felmerült, például a botrány kirobbanásakor, de természetesen a szakosztályoknak mindig is voltak elképzeléseik, hogy miként is lehetne hatékonyabban, jobban végezni a munkát a Kft.-n belül. Emlékeztetett korábbi vallomására, amelyben kifejtette, hogy vizsgálóbizottságot hoztak létre, az általuk készített jelentésben több javaslat is szerepelt, például, hogy az önkormányzat ne adjon további támogatást, ajándékozza el az üzletrészét, továbbá azt is megfogalmazták a jelentés készítői, hogy helyezzék új alapokra a szakosztályok működését. Hozzátette, ezek mindegyike elképzelés maradt. A szakosztályok közt meglévő feszültséggel kapcsolatban pedig azt mondta, ez abból adódott, hogy a kosárlabdaklubnak sokkal több volt a szponzora, mint a kézilabdacsapatnak.

Homoki Tamás Kecskemét egyik jelenlegi alpolgármestere a KSE felügyelőbizottságának (FB) tagja, illetve egy ideig elnöke is volt 2011 tavaszán, miután elődje lemondott. Akkor elsőként a könyvvizsgáló által véleményezett éves mérleget kellett elfogadnia az FB-nek, és mint elmondta, látszódott, hogy likviditási problémák vannak. Kérdése válaszolva elmondta, nem látta a KSE szerződéseit, sem pedig számláit. Az előző tárgyaláson tanúként meghallgatott FB-taghoz képest Homoki másként emlékezett, az alpolgármester állította, nem a felügyelőbizottság kérte fel a férfit arra, hogy fotózzon le KSE-s számlákat, mint ahogy arról sem tudtak, hogy erről dokumentációt készít a férfi és eljuttatja többek között a polgármesteri hivatalhoz. Azt, hogy ki emlékszik pontosan az évekkel ezelőtti eseményekre, az októberi tárgyalási napon derülhet ki, akkorra visszahívják Homoki Tamást és a múltkor meghallgatott FB-tagot egyaránt szembesítésre.

kse-per016kf (1)

Márton Zoltán ügyvédet, Kecskemét korábbi alpolgármesterét is meghallgatták, aki 2010-ig volt önkormányzati képviselő, továbbá egy időben az ifjúsági és sportbizottság elnöki posztját is betöltötte. A férfi FB-tag volt 2010 tavaszáig a Kecskeméti KSE Kft.-ben, és a járásbíróság előtt egy számára szembetűnő problémát észlelt: elmondta, hogy csak azután került a könyvvizsgáló által elkészített éves mérleg az FB elé, miután már a városi közgyűlés meg is szavazta azt. Elmondta, ezt a testületi ülésen is kifogásolta, hiszen a felügyelőbizottság véleményezése mellett kellett volna erről szavaznia a képviselőknek, később az FB-ülésen is jelezte ezt. A mérleg tartalmát tekintve nem emlékezett kirívó szabálytalanságra, mint mondta, azt jelezték volna a cégben többségi tulajdonos önkormányzat irányába. Megerősítette a Zombor Gábor által korábban elmondottakat is, nevezetesen, hogy a közgyűlésben a KSE létrehozását tekintve egyetértés volt. Megjegyezte, sportszakmai viták azonban voltak, mint mondta, neki személy szerint a röplabda a szívügye, ami háttérbe szorult a két másik nagyobb csapat mellett, ezért nem értett egyet azzal, hogy a Kft.-be három szakosztály is kerül, de megjegyezte, azt reálisnak tartja, hogy így egyszerűbb volt a finanszírozás. A KSE-t igazgató első rendű vádlott, F. Zoltán észrevétellel élt, szerinte a zárómérleg készítésénél minden határidőt betartottak, és a közgyűlés pénzügyi bizottsága is tárgyalta azt, mielőtt a képviselők szavaztak volna róla. Zombor Gábor sem emlékezett semmilyen törvényességi kérdésre a 2009-es mérleg kapcsán, hiszen szigorúan szabályozott miként foglalkozhat vele a képviselő-testület.

Kovács András tanú is FB-tag volt, s egy rövid ideig elnöke is a grémiumnak. Emlékezete szerint 2010-ben felhívta a tulajdonos figyelmét a cég likviditási problémáira, de mint mondta, hét év távlatából nem tudja már pontosan. A nyomozati szakaszban tett vallomásából kiderült, hogy 2009 végén került a felügyelőbizottságba, s volt olyan FB-tag, akivel egyszer sem találkozott az üléseken. Korábban azt is vallotta, hogy a grémium nem kapott meg minden kért iratot a KSE vezetőjétől kérésre sem, F. Zoltán halogatta ezek átadását, végül 2010 tavaszán kérte visszahívását a pozícióból, amit egyébként ő is ellenszolgáltatás nélkül látott el. Védői kérdésre elmondta, ha az FB elé gyakorlatilag csak a városi közgyűlés által már elfogadott éves mérleg kerül, úgy látta, semmi értelme a felügyelőbizottsági munkának, ezért kérte visszahívását. Bogdándi Ferenc is FB-tag volt, 2010-ig a kecskeméti közgyűlés tagjaként is dolgozott, nagyjából fél évig tartott mandátuma, s ezen időszak alatt emlékei szerint két FB-ülés lehetett, jóformán a KSE megalakulásával kapcsolatos dolgokat intézték.

A tárgyalás július 6-án tanúk meghallgatásával folytatódik a Szegedi Járásbíróságon.

no images were found

Előző sztori

Labdarúgás: második bajnoki címét szerezte Laczkó Zsolt

Következő sztori

Atlétika: Márton Anita negyedik Rómában