Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Közélet

Új eljárásban szigorította a politikai plakátok kihelyezését a Ház (FRISSÜL)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

fidelitas_plakat001kf

A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén.

KDNP: továbbra is átláthatatlan lesz a pártok finanszírozása

A KDNP frakcióvezetője szerint továbbra is meglehetősen átláthatatlan lesz a pártok finanszírozása, a Jobbik és Simicska Lajos vezetésével zajló “gyűlöletkampány” folytatódása várható.

Harrach Péter pénteki, a plakáttörvény szavazása után Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ízléstelen és hazug a kampány.

A plakátok üres blöfföket tartalmaznak – jelentette ki. Azt a kormányt gyalázzák, amely 2010-ben kivezette az országot a válságból, gazdasági növekedést ért el, bővítette a foglalkoztatottságot és emelte a béreket, vagyis bizonyította a kormányképességét – hangoztatta.

Úgy vélekedett, az ellenzék állapotáról vall, hogy miként zajlott a szavazás, továbbá az azt megelőző alkuk megkötése. Felidézte, hogy az LMP korábban még szigorítani is akart az előterjesztésen, később azonban győzött náluk a “Fidesz-gyűlölet”, és beálltak a Jobbik mögé. Az MSZP először tett egy a Fideszéhez hasonló javaslatot, utána ellenben “letiltotta a képviselőit” – tette hozzá.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, bizonyos értelemben “győzött a gyűlölet és a hatalomvágy”. Hangsúlyozta azonban, hogy az egyszerű többséget igénylő részeket megszavazták, ami ad majd némi mozgásteret.

Kérdésre Harrach Péter úgy fogalmazott, bár kevés, de volt értelme a törvénymódosításnak. A kétharmados részek elfogadása azonban lehetőséget adott volna arra, hogy kampányidőszakon kívül ne folytatódjon a “gyűlöletkampány”, és így megpróbálják rendbe tenni a közhangulatot.

Arra a kérdésre, hogy a kormány migránsellenes plakátjai nem okoztak-e rossz hangulatot, a KDNP frakcióvezetője úgy felelt: meg kell nézni, mi a kétféle falragasz célja. A különbség, hogy míg a Jobbik plakátjai hatalomvágyból és “Orbán-fóbiából” születtek, az illegális bevándorlók valóban tönkreteszik a kultúrát, valamint terroristák találhatóak közöttük – jelentette ki.

Kósa: az ellenzék a korrupció pártján áll

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a plakáttörvényről szóló pénteki parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ellenzék nem hajlandó a pártok feketefinanszírozásának rendszerét felszámolni.

A politikus a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: sem az LMP, sem az MSZP, sem a DK, sem a Jobbik nem volt erre hajlandó, mindenki a korrupció pártján áll. Úgy értékelt: az MSZP teljes egészében Botka László “gondnoksága alá került”, önálló politikai entitásként már nem lehet számolni vele, Simicska Lajost “lekötötte” a Jobbik felvásárlása, így már van parlamenti szócsöve, az LMP pedig a saját maga által előterjesztett rendkívül szigorú szabályozást sem támogatta.

Elmondta: a vita során a legmegdöbbentőbb és leaggasztóbb jelenségnek azt tartották, ahogyan Simicska Lajos a plakáttámogatási és “még ki tudja milyen rendszeren keresztül” a Jobbikot felvásárolta.

Felidézte: a mostani szabályozás szándéka a pártok feketefinanszírozásának megakadályozása volt, mert ez a korrupció melegágya. Megjegyezte: a ma pártokat magánszemélyek finanszírozhatnak adózott pénzből és nyilvánosan, hiszen az “aki fizet az petyegtet” elv alapján fontos tudni, hogy a pártok milyen bázison folytatják tevékenységüket.

Szerinte ez a finanszírozás pénzadománnyal vagy “mélyen ár alatt” nyújtott szolgáltatással valósulhat meg, hiszen az is támogatás, ha valaki 3000 forintért vesz egy óriásplakátot, miközben annak a listaára 35 ezer forint. Ebben az esetben felvetődik a költségvetési csalás vagyis az áfacsalás gyanúja is – tette hozzá.

Ismertetése szerint a most elfogadott törvény szabályozza, hogy költségvetési alrendszerhez tartozó szervezet, vagy olyan szervezet, amely költségvetési támogatást jelentős mértékben kap, hogyan reklámozhatja magát “outdoor felületeken”, valamint kiköti, hogy listaáron nem fogadhat el kedvezményeket, és csak nyílt közbeszerzési eljáráson érhet el olcsóbb árakat.

Kósa Lajos hozzátette: dolgoznak azon, hogy az áruk és egyéb szolgáltatások esetén is bezárják a tiltott pártfinanszírozás kiskapuit. A Fidesz nem kívánt ezzel korábban sem élni, és most sem él ezzel – jelentette ki a frakcióvezető, kiemelve, hogy a pártoknak a választókat, nem pedig milliárdosok érdekeit kell képviselni.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: a kamupártok finanszírozásával való visszaélésekkel kapcsolatban is minden felelősség az ellenzéket terheli. Jelezte: az ügyet ezzel lezártnak tekintik, mert nem lenne “elegáns” fél évvel a választások előtt, szeptemberben, októberben a kampányfinanszírozási törvényt, a választási eljárási törvényt vagy a választójogi törvényt módosítani.

Gulyás Gergely példátlannak nevezte, hogy az MSZP négy nap alatt a saját módosító javaslatával kapcsolatban megváltoztatta az álláspontját. Az Törvényalkotási Bizottság (TAB) eljárásával kapcsolatban elmondta: a TAB elnökeként helyesen járt el, amikor az MSZP frakcióvezetője által, a szocialisták által kezdeményezett ötpárti egyeztetés után elküldött javaslatot a bizottság napirendjére vette.

Arra a kérdésre, hogy a Civil Összefogás Fórumra és az olyan 2014 után alapított pártokra, mint a Momentum, miért nem vonatkozik a most elfogadott jogszabály, Kósa Lajos azt mondta: a szabályozás a CÖF-re és a Momentumra is vonatkozhat, attól függően, hogy államháztartási körbe tartozó szervezettől kaptak-e támogatást. Hozzátette: a törvény nem a politika oldaláról közelíti a kérdést, hanem szabályozza azt a ügyet, ami a Jobbik korrupciós botránya kapcsán derült ki. Elmondta: a nyilvános adatok szerint az LMP 150 plakátot kapott a Simicska-cégektől 12 millió forintért, a Jobbik az 3600-at 24 millióért, ami bújtatott pártfinanszírozás, és az áfacsalás gyanúját veti fel.

Kósa Lajos kérdésre válaszolva ugyanakkor visszautasította, hogy “lex Simicskának” lenne nevezhető a most elfogadott törvény, mert az szerinte generális szabályozás, amely a teljes államháztartási kört érinti. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hozzájárult-e Simicska Lajos meggazdagodásához, azt válaszolta: nem emlékszik, hogy gyűjtést szerveztek volna neki.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy most egy kétharmados szabályozást illesztettek be egy feles törvénybe, úgy válaszolt: az alaptörvény valóban azt mondja ki, hogy a pártok gazdálkodásának részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik, azonban ha generálisan szabályoznak valamint, amit működése során egy pártnak is a figyelembe kell venni, akkor ott feles többség az elvárás.

Alkotmánybírósághoz fordul a plakáttörvény miatt a Jobbik

A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul, mert véleményük szerint a Fidesz “lábbal tiporta” az alaptörvényt annak érdekében, hogy szigoríthassa a politikai reklámok kihelyezését és ezzel elhallgattassa a plakátkampányukat.

A párt frakcióvezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a pártok gazdálkodásáról, finanszírozásáról szóló jogszabályokat az alaptörvény rendelkezései miatt csak kétharmados többséggel lehetne módosítani. A Fidesz viszont egy egyszerű, feles többséggel elfogadható jogszabállyal próbált “trükközni” – közölte Volner János.

A politikus kijelentette, hogy a médiában egyedül a plakátok piacán volt több-kevesebb egyensúly a kormány és az ellenzék között. A mostani vitának az volt a tétje: mi lesz a demokráciával, hogy Orbán Viktor keresztülviheti-e “diktátor módon” az akaratát vagy pedig Magyarország megmarad-e egy uniós jogállamnak – fogalmazott a képviselő.

Az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a parlament.

Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen.

Új eljárásban szigorította a politikai plakátok kihelyezését a Ház

Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.

Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.

A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.

Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.

Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Korábban írtuk

Egyszerű többséggel is megszavazhatja a politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó úgynevezett plakáttörvény-javaslatot az Országgyűlés, miután a törvényalkotási bizottság egy ezt lehetővé tevő változtatást fogadott el pénteken, a javaslat parlamenti vitáját megelőzően.

Eszerint az előterjesztésnek már a címe is megváltozik, az a településkép védelméről szóló törvény módosításaként szerepel, mivel az államfő észrevételeinek kezelése érdekében a változtatás csak ezt a jogszabályt módosítja – olvasható az indokolásban.

Ez a jogszabály egészülne ki a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. A változtatás kötelező listaáras plakáthely-beszerzést írna elő mindazoknak akik közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülnek.

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.

A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. Mindez a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkozna. A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki. A korábban megkötött szerződések szerint július 15-ig helyezhetők ki plakátok. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, korábban kivonultak, mivel kijelentették: a dokumentumot nem kívánták módosító javaslatként beterjeszteni, az csupán, megfogalmazásuk szerint a korábban megtartott ötpárti egyeztetés tárgya volt.

Bárándy Gergely, a testület szocialista alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a parlamentarizmus történetében példátlannak tartja, hogy az MSZP javaslataként tüntetnek fel egy bizottsági módosító javaslatot, miközben semmi ilyet nem nyújtottak be. Szerinte ez ellentétes az ügyrendjükkel, “talán még bűncselekmény gyanúja is felmerül” – fogalmazott.

Hozzátette: a kormányoldal is tudta, hogy a szocialisták az ötpárti egyeztetésre készített dokumentumot nem kívánta beterjeszteni. A képviselő követelte, hogy azt vegyék le a napirendről.

Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök erre azt felelte: a szocialisták az ötpárti egyeztetést megelőzően, majd azt követően is küldtek javaslatokat. Utóbbit az MSZP frakcióvezetője úgy továbbította számára, mint a törvényalkotási bizottság szocialista tagjainak javaslatai. Szerinte, ha a szocialisták “politikai gyámság alá kerültek”, és már nem kívántak élni a módosítás lehetőségével, közölniük kellett volna a bizottsággal, hogy nem tartják fenn javaslatukat.

A javaslat azért került a testület elé – folytatta -, mert az szabályosan beterjesztett, a formai követelményeknek megfelelő előterjesztés. Az elnök később szavazásra bocsátotta: módosító javaslatnak tekintik-e az MSZP frakcióvezetője által neki küldött előterjesztéseket. Mivel erre a többség igennel szavazott, nincs lehetőség annak visszavonására – zárta le a vitát.

A vitában a Jobbik és az LMP is alkotmányossági aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormányoldal egyszerű többséggel kívánja elfogadni a korábban kétharmadosnak ítélt változtatásokat.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint érdemi részeket kíván módosíttatni a kormányoldal szóbeli előterjesztéssel, alig fél órával a plenáris ülés kezdete előtt. Szerinte a kormányoldal módosításai nem csak az államfő által kifogásolt részeket érinti.

Szél Bernadett (LMP) kijelentette: kormányhivatal nem ellenőrizheti a pártokat.

A DK politikusai nemmel szavaznak a plakáttörvényre

A Demokratikus Koalíció (DK) politikusai nemmel szavaznak majd a plakáttörvényről szóló pénteki szavazáson – ismertette újra az ellenzéki párt korábban már bejelentett döntését Oláh Lajos.

A független képviselő a szavazás előtt tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy valódi ellenzéki párt nem juttathatja kétharmados többséghez a Fideszt. Ha a kormány egyszerű többséggel fogadtatja el a javaslatot, akkor a DK azonnal egyeztetést kezd a többi, általuk demokratikusnak tartott ellenzéki párttal arról, hogy hogyan tudnak egységesen fellépni az ügyben – tette hozzá.

A törvényalkotási bizottság pénteken fogadta el azt a változtatást, aminek alapján az Országgyűlés egyszerű többséggel is megszavazhatja a politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó indítványt. Eszerint az előterjesztésnek már a címe is megváltozik, az a településkép védelméről szóló törvény módosításaként szerepel, mivel az államfő észrevételeinek kezelése érdekében a változtatás csak ezt a jogszabályt módosítja.

Rendkívüli ülésen szavaznak a plakáttörvényről az Országgyűlésben

Rendkívüli ülést tart a kormánypártok kezdeményezésére ma az Országgyűlés. Egyetlen jogszabály lesz napirenden: a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik délelőtt 11 órakor, majd a Ház megvitatja az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításokról szóló törvényjavaslathoz, vagyis úgynevezett plakáttörvényhez érkezett változtatásokat.

A jogszabályt, amely szigorítaná a politikai plakátok kihelyezését, a Ház múlt szerdán egyszer már elfogadta, ám csupán az egyszeri többséget igénylő részeket szavazták meg, a sarkalatos passzusokhoz nem volt elegendő támogatás. Az így hiányosan elfogadott javaslatot másnap a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A Ház ismét szavaz a változtatásról, majd interpellációkra, azonnali kérdésekre és kérdésekre is sor kerül.

Gulyás: tiszta viszonyokat szeretnénk a pártok kiadásaival kapcsolatban

A kormánypártok tiszta viszonyokat szeretnének a pártok kiadásaival kapcsolatban – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), a törvényalkotási bizottság (Tab) elnöke csütörtök késő este az MTI-nek.

Mint kifejtette: “látják a korrupciós botrányt, ami a Jobbikot elérte a plakátügyben”. Hozzátette: ennek orvoslására részben az MSZP korábbi javaslata is alkalmas lehet, ezt megvitatnák a kormánypártok.

Bárándy Gergely (MSZP) Tab-alelnök hozzá intézett nyílt levelére utalva ugyanakkor kifejtette: ha a szocialisták már önmagukkal sem értenek egyet, akkor készek egy átfogó szabályozás elfogadására. Ez valamennyi közpénzből támogatott szervezetre – a kormányra, és az állami tulajdonú gazdasági társaságokra nézve is – előírná, hogy a piaci listaáron lehet a plakáthelyeken hirdetni, ettől csak nyílt közbeszerzéssel lehetne eltérni.

Bárándy Gergely csütörtök este nyílt levélben arra hívta fel Gulyás Gergely figyelmét, hogy a Tab MSZP-s tagjai nem nyújtottak be a testület pénteki ülésének napirendjén szereplő javaslathoz módosító javaslatot. “Az MSZP tagok kezdeményezéseként feltüntetett javaslat egy ötpárti egyeztetéssel összefüggésben, annak szakmai anyagaként megküldött szakmai tervezet volt, melynek a bizottság eljárásához semmi köze nincs” – írta az ellenzéki képviselő, hozzátéve, hogy ezt módosításként feltüntetni sérti az ügyrendet.

“Ezért az Ön intézkedését, aljas politikai célokat szolgáló tettnek tekintem” – írta Bárándy Gergely a bizottság elnökének, Gulyás Gergelynek.

A fideszes politikus erre úgy reagált, hogy az ellenzéki képviselő saját frakcióvezetőjét, Tóth Bertalant vádolja aljassággal, aki az említett javaslat előterjesztője, sőt Tóth Bertalan állítása szerint annak előterjesztője az összes Tabba delegált MSZP-tag. “Kritikusak vagyunk a szocialistákkal szemben, de ilyen mértékű önkritikát nem várunk tőlük” – jelentette ki Gulyás Gergely.

Tovább olvasom

Hírzóna

Honvédelmi sportközpont épül Makón

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Első körben tizenhat létesítmény épülhet az országban.

Tovább olvasom

Egészség

Nincs új fertőzött Csongrád-Csanádban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ezúttal sem hunyt el senki szerencsére.

Tovább olvasom

Illegális bevándorlás

Már több mint kétszáz embercsempészt fogtak el idén hazánkban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tavaly egész évben százötvenet.

Tovább olvasom

Aktuál