Írjon nekünk

Közélet

Koltay Gábor: A mai magyar világ Trianon nélkül nem érthető meg + FOTÓK (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

polgari_platform27_gs

Trianonra emlékezett a Szegedi Polgári Platform a dóm altemplomában. A rendezvény díszvendége Koltay Gábor volt, aki beszélt a békediktátumhoz fűződő viszonyáról, a szerződés napjainkig tartó hatásairól. A Trianon utáni nemzetépítés bámulatos történelmi tettnek látja. A filmvetítés után megkoszorúzták az Országzászló emlékművet.

„Mohácshoz hasonló szimbolikus helyszínné vált Trianon” – fogalmazott Dobák Lászlóné, aki évek óta hagyományosan szervez megemlékezést az 1920-as békeszerződés évfordulóján. A Szegedi Polgári Platform rendezvényét idén Koltay Gábor Balázs Béla-díjas érdemes művész, filmrendező, színigazgató is megtisztelte jelenlétével. Az alkotó nemcsak az István, a királyt rendezte, hanem több filmet is készített a trianoni békediktátumról.

„Trianon gyermekkorom óta foglalkoztat” – mondta Koltay Gábor. Nem értette, hogy miért kellett útlevelet váltani, ha egy rokon sírját meg akarták látogatni. Azt gondolja, Trianon nem néhány hónap alatt született meg, az ehhez kapcsolódó tervek évekkel korábban az Antant politikusainak asztalfiókjaiban hevertek. Rámutatott, a Párizs-környéki békeszerződések rendszere magában hordozta a következő világégést, Hitlert, a holokausztot, a szovjet megszállást. Úgy vélekedett, ha ez nem következett volna be, akkor talán ma nyugati életszínvonalon élhetnénk.

polgari_platform19_gs

Emlékeztetett rá, hogy gyermekkorában erről nem tanultak az iskolában, de ő szerencsés kivételnek számított, mert szülei megtették ezt a tanárai helyett. Igaz, csak suttogva, mert akkoriban édesanyja úgy érezte, a „falnak is füle van”. A szocialista rendszer idején félelemben szocializálódtak, s hiába van többpárti demokrácia, az emberek nem tudtak ettől az érzéstől megszabadulni. Azonban örül, hogy ő még értette szülei „csengőfrászát”, az unokái azonban már nem fogják.

Wass Albert azt mondta, nemzetből néppé gyúrtak minket. Nemeskürty István keményebben fogalmazott: országlakosok gyülekezetévé váltunk” – így a filmrendező. Pedig Trianon után bámulatos nemzetépítést folyt, ebben kiemelkedő szerepet játszott Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kuno, s sok más politikus, de a magyarok milliói nélkül munkájuk eredménytelen lett volna. Másfél évtized alatt hazánk a közepesen fejlett országok élére került. Ezt a munkát azonban a kommunista diktatúra eltörölte, s ma már a megosztottság vált uralkodóvá az összefogás helyett.

A 27 évvel ezelőtti rendszerváltás azonban szétzilált állapotban érte az országot. Ma nincs egyetlen nemzeti sorskérdés, amiben egyet tudnánk érteni. Pedig fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk, s őszintén beszélnünk szükséges a hatásairól. Hozzátette, hangsúlyozottan nem arra gondolt, hogy holnap úgy ébredjünk: azonnal át kívánjuk rajzolni a határokat. Azonban nem szabad elfeledni a határon túli magyarokat, mert őket még mindig asszimilálni akarják a szomszédos nemzetek.

polgari_platform17_gs

Nem szólunk nyilvánosan arról Koltay szerint, hogy nem tiszta a szomszédos államok lelkiismerete, hiszen ha az lenne, akkor nem beolvasztani próbálnák a magyar kisebbséget, hanem segítenék kultúrájuk megőrzését, hiszen az is értéket ad hozzá országukhoz. Visszaemlékezett arra, amikor kitiltották őt és Raffay Ernőt, mert három helyen bemutatták a Trianon című filmet.

Gál Kinga (Fidesz), az Európa Parlament képviselője állt ki mellettük, mert ilyen nem fordulhatna elő egy (akkor még) EU-tagjelölt országban. A románok gyorsan meghátráltak, sőt, az egyik országos adón román felirattal be is mutatták az alkotást. Az ezt követő beszélgetésen négy román történésszel vettek részt. Az egyikük feltette a kérdést, hogy mennyien értenek egyet a rendező véleményével. Végül kiprovokált egy számot: 6-7 millióan. Erre a román megszólaló rávágta, ez nem igaz, valójában csak 1,5 millióan. Ekkor döbbent rá Koltay, hogy a 2015. februári műsort két hónappal megelőző, kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra utalt vitapartnere. „Megértettem, ha nincs összetartozás, akkor nem lehet nagyobb célokat elérni” – mondta.

Fel kell ismerni véleménye szerint, hogy a régi értékekből mit lehet adaptálni. Várja a 100. évfordulót, amikor „okosan, intelligensen, nem másokat meggyomrozva kell a békeszerződésről beszélni”.

A rövid előadás után megtekintették Koltay Gábor Vérző Magyarország című filmjét, majd megkoszorúzták az Árpád téri Országzászló emlékművet.

Hírzóna

Öt tematikus év során mutatják be Szent István életművét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A programok megtervezésére létrehozott testület tagja Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök is.

Tovább olvasom

Közélet

Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Vélhetően a civil érdeklődők száma nem érte el az ötöt sem.

Tovább olvasom

Közélet

Lebontották a Centrum-gödör kerítését

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Úgy tűnik, elkezdődhetett a beruházás az üresen tátongó telken.

Tovább olvasom

Aktuál