Elfogadták a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Orbán Viktor

Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott.

A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.

A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb – 15 napos határidejű – felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így – ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján – már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról. Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – tették hozzá.

Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot is

Elfogadta a parlament a 2018-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely 29 jogszabályt módosít. Az adótörvények és a büdzsé összhangját célzó változtatásokat 129 igen és 64 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők kedden.

A parlament kiszélesítette egyes szociális ellátások jogosulti körét azzal, hogy megemelte a maximális jövedelemhatárt. Egyebek mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal.

A továbbiakban ismét megállapítható lesz a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátása, továbbá új intézményként vezetik be a kivételes rokkantsági ellátást azok számára, akik nem rendelkeznek kellő biztosítási idővel.

A foglalkoztatási törvény módosításával lehetővé tették a kormányhivatalok állásbörzéinek elszámolását a foglalkoztatási alap terhére.

A döntés értelmében létrejön az önálló szerencsejáték-felügyeleti hatóság is; a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos hatáskörök megoszlanak az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter között. Előbbi a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos teendőket, utóbbi a felügyeletet végzi majd, továbbá irányítja a hatóságot.

Az államháztartási törvényben kiterjesztették a központi illetményszámítás szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra.

Új szabályokat fogadtak el a településkép-védelem területén is, ez egyebek mellett az engedély nélküli plakátkihelyezés bírságolását tartalmazza. A közigazgatási bírság 10 ezertől 200 ezer, a helyszíni bírság 5 ezertől 100 ezer forintig terjed. Egy új, integrált informatikai rendszer miatt szükséges források megteremtése érdekében módosították a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályt is.

Egyszerűsítették a devizában kibocsátott állampapírok belföldi elszámolásának szabályait, továbbá pontosították az Eximbank tevékenységi körét, így az a továbbiakban bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap is alapíthat vagy csatlakozhat ilyenhez tőkebefektetésen keresztül.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló jogszabály kiegészítése nyomán adókedvezményt érhetnek el a korai fázisban lévő vállalkozások.

A Ház rögzítette a vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozásának részleteit, továbbá egyszerűsítette és átláthatóbbá tette az engedélyezési eljárásokat a haditechnikai berendezések gyártásáról szóló jogszabályban.

Előző sztori

Infektológus: egyes védőoltásokról hat héttel az utazás előtt kell gondoskodni

Következő sztori

A kormánypárti médiát bojkottálja, a Jobbik-tévének nyilatkozott Botka László