Kultúra

A Puszták aranya Ópusztaszeren + FOTÓK

A Puszták aranya Ópusztaszeren + FOTÓK

2017. június 18., vasárnap
A Puszták aranya Ópusztaszeren + FOTÓK
opusztaszer_kiallitas15_gs

A nagyszentmiklósi aranylelet másolatait, a honfoglaló magyarság régészeti hagyatékait, valamint az avarok ötvösművészetét is felvonultatja a Puszták aranya című tárlat, amit a XI. Nyílzápor és íjásztalálkozóhoz kapcsolódóan nyitottak meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

„A pozsonyi csata 1110. évfordulóján úgy döntöttük, bearanyozzuk ezt az évet, és elgondolásunk egybevágott a Móra Ferenc Múzeum azon elképzelésével, hogy a raktáraikban található honfoglalás-kori leleteket és a nagyszentmiklósi kincsek másolatait szeretnék a nagy nyilvánosság elé tárni, így született meg a Puszták aranya című tárlat” – tudtuk meg

Kertész Pétertől

, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatójától. Három tematikai egységből épül fel a kiállítás: egyrészt a honfoglaló magyarság régészeti hagyatékát tárja a látogatók elé, másrészt az avarság régészeti hagyatékát, valamint a nagyszentmiklósi kincs galvanoplasztikai másolatait és azok párhuzamait, így az átokházi sír leleteit tartalmazó részekből. Kertész Péter elmondta, hogy az ÓNTE ezer szálon kötődik

László Gyula

professzorhoz, aki egyébként az emlékpark létrehozásában is sokat tevékenykedett, ezért a Puszták aranyával emléke előtt is tisztelegnek. „László Gyula nevéhez kötődik a kettős honfoglalás elmélete, amely szerint a magyarok két hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe. Az első hullám, amit késő avar kornak is nevezünk az ötvösművészetéről is híres, majd ebbe épül be a 9. században érkező Árpád magyarjainak nevezett népcsoport. Igaz vannak cáfolói a kettős honfoglalás elméletének, de mi itt Ópusztaszeren, a legendák földjén, - ahogy László Gyula is monda - hiszünk a krónikáknak, s elhisszük ezeket a legendákat. Az biztos, hogy a nomád népek kultúrája egyféle folytonosságot mutat, ami adódott az életmódjukból is, de azt mindenki elismeri, hogy amikor a néhány százezer fős magyarság nem talált volna hasonló nyelvet és hasonló kultúrájú népeket, akkor ők olvadtak volna be a nagyobb tömegbe, nehéz elképzelni, hogy ők asszimilálták volna az itt élő népcsoportokat” – magyarázta az ÓNTE igazgatója.

Fodor István

régész, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója arra emlékeztetett, hogy az első magyar ránk maradt krónika szerint

Árpád

Ópusztaszeren hívta össze a nemzetségek és törzsek fejeit, hogy az ország dolgait megvitassák, hogy az új haza területét felosszák. Éppen ezért kiváló helyszín az emlékpark a Puszták aranya című tárlathoz – jegyezte meg Fodor István, hozzátéve, attól függetlenül, hogy a krónikában leírtak igazak-e, az elmondható, hogy Szeged vidéke, a mai Magyarország délkeleti része nagyon fontos szerepet játszott minden ideérkező nomád nép életében. Fodor István megnyitójában kitért arra is, hogy a nomád népek korántsem céltalanul barangoltak, hanem racionálisan rájöttek, hogy miként is lehet a legjobban kihasználni a legelőket, magyarán vándoroltatni kell az állatokat. Akkoriban voltak téli és nyári szállásaik a nomád népeknek, előbbi mindig állandó volt, s mire ott a nap felperzselte a legelőt, addigra már északabbra jártak állataikkal. Hangsúlyozta, ezek a nomád népek azért cseréltek hazát, mert rákényszerültek, például a szárazság miatt, vagy éppen egy erősebb nép kiszorította őket lakhelyükről. A Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója elmondta azt is, hogy gyakran az alföld volt utolsó hazájuk, a hunokat leszámítva megtelepedtek itt, amit számos régészeti lelet is alátámaszt. Fodor István a kiállított tárgyak kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a pici díszítéseket mindenki jól vegye szemügyre, meg azok megmutatják, hogy milyen nagyszerű munkát végeztek akkoriban akár a kovácsok, akár az ötvösök. A Puszták aranya címet viselő tárlat központi anyagát a nagyszentmiklósi aranykincs alkotja. Az emlékpark látogatóközpontjában megtekinthetőek továbbá az avarok ötvösművészetét, aranytárgyait a lószerszámzaton, a fegyverzeten keresztül a ruhadíszekig, illetve a Móra-múzeum szakemberei olyan páncél- és ruhamásolatokat készítettek el, amit a vendégek fel is próbálhatnak. A tárlat 2018. március 31-ig lesz látogatható.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.