Trócsányi a Kommerszantnak: vettük a bátorságot megtámadni a menekültelosztási kvótarendszert

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyarország Szlovákiával együtt, Lengyelország támogatása mellett vette a bátorságot, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a menekültelosztási kvótarendszert, az eljárásban őszre várható az ítélet – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kommerszant orosz gazdasági napilap szerdai számában megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint azért kellett bírósághoz folyamodni, mert a menekültelosztási kvótarendszer “függetlenül attól, hogy működik-e vagy sem, bizonyos kötelezettségeket ró az országra”. Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy 2015 júniusában, amikor az Európai Tanács úgy döntött, hogy létrehozza a menekültek elosztásának rendszerét, Magyarország azért fogadta el a konklúziót, mert az az önkéntes részvételről szólt.

Orbán Viktor miniszterelnök már akkor kijelentette, hogy nem ért egyet a programban való részvétellel, azonban nem ellenzi, hogy abban mások részt vegyenek” – fogalmazott a miniszter.

Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy három hónappal később az EU belügyminisztereinek tanácsa szavazattöbbséggel már úgy határozott, hogy az elosztási rendszert kötelezővé kell tenni.

“Az új szöveg szerint támogatni kellett az Olaszországból és Görögországból, valamint Magyarországról – amely akkor már erősen érintett volt a migrációs válságban – érkező menekültek elosztását. Nem akartunk privilegizált helyzetbe kerülni, csak azt kértük, hogy húzzanak ki minket a listáról, azzal a pontosítással, hogy ránk egyáltalán nem terjed ki ez a határozat” – mondta.

“De végül elfogadták, és végeredményben, miközben reggel még arról volt szó, hogy a Magyarországról érkező menekülteket elosztják, estére Magyarország már köteles lett más országokból érkező menekülteket befogadni az újraelosztási program keretében” – nyilatkozott a miniszter, hozzátéve, hogy több ország is a javaslat ellen szavazott akkor.

Trócsányi László elmondta, hogy Magyarország jogszerűtlennek tartja a döntést. Formai szempontból azért, mert nem kapta meg az Európai Parlament jóváhagyását. A tartalmi kifogások között sorolta fel, hogy a belügyminiszterek megmásították az EU-csúcs konklúzióját, a tárcavezetők döntése emellett megváltoztatta az uniós jogi normákat, beleértve a dublini egyezményt, ami pedig nem lehetséges az egyezmény módosítása nélkül.

“Megértem, hogy 2015-ben mindenki igyekezett megoldást találni, és Európában feltétlenül szükség van a szolidaritásra. Ám ez a határozat nem működik: néhány ország ezer helyett befogad öt-tíz embert, és bejelenti, hogy megkezdte a program megvalósítását. Az Európai Bizottság pedig továbbra is ragaszkodik a végrehajtásához” – mondta.

“Mi, Szlovákiával együtt – Lengyelország támogatása mellett – vettük a bátorságot, hogy megtámadjuk a rendszert. Ez egy történelmi, precedens nélküli bírósági eljárás” – jelentette ki Tócsányi László.

A miniszter szerint Magyarország most arra vár, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka július végén előterjessze állásfoglalását, a bíróság pedig “a várakozásaink szerint” már az ősszel meghozza ítéletét. A kérdésre, hogy elfogadja-e Magyarország az esetleg ellene meghozandó döntést, a miniszter kijelentette: “a bírósági ítélet végrehajtása kötelező. Ebben az esetben meg fogjuk vizsgálni, hogy mit tehetünk: elkezdjük az elemzés, tanulmányozás folyamatát azzal kapcsolatban, hogy miként vesznek részt az elosztási rendszerben más országok. (…) Ám más országokban a rendszer mindettől függetlenül nem működik.”

Arra a felvetésre, hogy Budapest szabotálásra készül-e, Trócsányi László úgy fogalmazott: “nem akarok +szabotálásról+ beszélni, de ebben az esetben az Európai Bizottsággal vagy más felelős szervekkel technikai tárgyalásokat kell majd folytatni a program jellegéről és részleteiről”.

A miniszter elmondta, nem tart attól, hogy az EU ebben az esetben szankciókat vezet be Magyarország ellen.

“Egy párbeszédre nyitott Európában élünk. És logikus, hogy 28 vagy a jövőben 27 államnak joga van arra, hogy kimondja az igazságot. Európának olyan helynek kell lennie, ahol minden ország nyílt párbeszédet folytathat, még akkor is, ha nem mindig értenek egyet. De nem engedjük meg azt, hogy a döntéseket néhány ország hozza meg, a többinek pedig azokat követnie kelljen” – nyilatkozott az igazságügyi miniszter a Kommerszantnak.

Előző sztori

Izgalmas előadások a Régészet Napján Szegeden

Default thumbnail
Következő sztori

Emmi: 1,9 milliárd jut fiatalok droghasználatának megelőzésére

Legutóbbi hasonló cikkek