Írjon nekünk

Egyetem

Közel harminc új szegedi BTK-s kötetet mutattak be a SZAB-ban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

könyv103

A Bölcsészettudományi Kar könyvterméséből szemezgettünk. A szőlőkultúrától Dantéig rengeteg érdekes kötettel találkoztunk. Tartsanak velünk!

Kettő híján harminc könyvújdonságot mutattak be az SZTE Bölcsészettudományi Kar oktatói, hallgatói a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A székely rovásírástól a szláv nyelvekig, a regényektől a szótárakig rengeteg témában alkottak a BTK munkatársai idén és az elmúlt évben.

A magyar történelem megismerése szempontjából is fontos lehet Szász Géza egyetemi docens Ki fog itt segíteni? című kötete, amely a francia utazók nézőpontjából mutatja be a reformkori Magyarországot. A könyvet jellemző Penke Olga, a Francia Tanszék professzora felhívta a figyelmet, hogy bizonyos témák visszatérnek több utazónál, ilyen az adózás. Olyan korabeli „turista” is akadt, aki találkozott Széchenyi Istvánnal, vagy művével, az épülő Lánchíddal.

Az Olasz Tanszék vezetője, Pál József ajánlotta új tanulmánykötetüket az olvasók figyelmébe. A 12 tanulmányból álló kiadvány – nem meglepő módon – Dantéról és az Isteni Színjátékról szól. Fried István Goethéről ír, aki 1824-ig szinte menekült Dante műve elől, de végül belátta, a középkori irodalom nélkül nem fejezheti be a Faustot. Maga Pál József két tanulmánnyal is hozzájárult az „Elhallgatom, hogy rájöhess magadtól” – Az Isteni Színjáték forrásai és hatása című kötethez. Az egyikben Luciferről ír, s arra jutott: tulajdonképpen ő nincs is, a másikban pedig a Dante élete idején uralkodó 14 pápát veszi sorra. Az Isteni Színjáték szerint hét pápa a pokolra jut… a többieket pedig meg sem említi.

konyvbemutato.tm

2014-ben indult újra a Móra Ferenc évkönyvsorozata. Ugyan az idei kiadvány vékonyabb a tavalyinál, de most is tudott tanulmányokat ajánlani Bárkányi Ildikó. Juhász Antal nyugdíjas múzeum igazgatóhelyettes egy tanyasi család két ágának közel kétszáz éves történetét jellemzi – a családi emlékezettől a levéltárban található térképekig rengeteg forrást felhasznált. Bemutatkoznak a fiatal muzeológusok is, Glässerné Nagyillés Anikó, s a SZEGEDma hasábjairól ismert Vukov Anikó írt egy-egy tanulmányt.

„Már a 19. században felismerték, hogy a kultúra nem értelmezhető a természeti környezet nélkül” – mutatott rá – az olvasónk számára szintén nem ismeretlen – Mód László néprajzkutató. Az ártéri szőlőskertekről készítette doktori disszertációját, tavaly ez jelent meg könyv formájában. A kényszerűség vezetett ezen művelési módhoz, ugyanis a filoxéravész idején rájöttek, hogy a kártevő nem bírja a vizet. Ennek köszönhetően nem volt szükség amerikai fajtákra, oltványokra. Kétszintes művelést alkalmaztak, azaz a szőlő mellé gyümölcsfákat telepítettek, mára visszaszorult fajtákat. Mód meggyőződése, hogy az akkori tudást vissza kell hozni napjaink világába, a rekreációs célra használt ártérbe.

Egészség

Tudományos napot rendeznek az egyetemen az Alzheimer-kórról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 20-án, pénteken.

Tovább olvasom

Egészség

Új helyre költözött a Gyermekgyógyászati Klinika egyik szakambulanciája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A régi Gyermekkórház épületében várják a kis betegeket.

Tovább olvasom

Baleset

Megkezdődött a baleset-megelőzési kurzus az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben több mint ötvenen vesznek részt a képzésen.

Tovább olvasom

Aktuál